Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

8 Magánjogi Döntvénytár. kiköttetett és így annak esete beállását szerződő felek maguk állapítván meg szerződés szüntetési alapul, felperes a kikötés nem lényeges voltának a kifogásával hatályosan elő nem állhat. n= Ugyanígy Ptk. tvjav. 836. §.; a bírói mérséklés a 837. §. szériát csak arra az esetre terjed ki, ha az van kikötve, hogy az elálló fél a kapott részszolgáltatást megtarthatja. V. ö. az előbbi 5. sz. esettel. 7. /. A megtévesztésből eredő jogi nyilatkozatok megtámadhatók és a sikeres megtámadás jogi következménye az, hogy a jogi nyilatkozatokkal létrejött jogügylet visszamenőleg hatályát veszti. II. Megtévesztés áll fenn, ha a vevő tudta, de elhallgatta az eladó elölt azt, hogy az ingatlant az eladó meghatalmazottja már előbb másnak eladta. (Kúria 1922. szept. 20. P. III. 259 1922. sz.) A kii*. Kúria: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok. A fellebbezési bíróság azt a perdöntő tényállást, hogy a peres felek között az adásvételi szerződésre vonatkozóan a megállapodás a per tárgyául szolgáló ingatlanra 1918. évi április hó 19-én — pénteken — jött létre s hogy ekkor alperes már tudta, hogy az ingatlant a felperes megbizotlja 0. Lajos, az előző napon már másnak eladta volt, az összes peradatoknak szorgos mérlegelésével a Pp. 270. ^-ában írt eljárási szabály szem előtt tartása és tüzetes indokolás melleit állapította meg. Az pedig a felek között a per folyamán nem vált vitássá, hogy felperesnek akkor, amikor közte és alperes között a szóbanforgó adásvételi szerződés a kérdéses ingatlanra létrejött, nem \ olt tudomása arról, hogy felperesnek nevezett megbízottja ugyanaz! az ingatlant már előbb, 1918. évi április hó 18-án másnak eladta volt. — E tényállásból nyilvánvaló, hogy alperes felperest tudatosan megtévesztette, amennyiben 1918. évi április 18-án elhallgatta előtte azt, hogy az ingatlan április 18-án másnak már el volt adva, holott alperes ezt tudta és ebben a tudatban kötötte meg a korábbi eladásról tudomással nem bírt felperessel a vételi szerződést. A megtévesztésből eredő jogi nyilatkozatok megtámadhatók és a sikeres megtámadás jogi következménye az, hogy a jognyilatkozatokkal létrejött jogügylet visszamenőleg hatályát veszti. = Figyelemreméltó ebben az esetben, hogy a megtévesztés puszta elhallgatásban is állhat. Ugyanígy a német praxis; v. ö. «arglistige Táuschung durch Yerschweigen» eseteit a Planck-féle kommentárban. (I. k. IV. kiad.) ad 123. §. •'i. sz. a., olyan esetekben, amidőn az elhallgatás a jóhiszemű eljárásba ütközik bele.