Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

Tartalommutató. XIX Lap Végrendelet tartalma általában. 4. III. A részesített személynek névszerint való megnevezése nem előfeltétele annak, hogy a végrendelkező akaratnyilvánítása abban az irányban határozottnak vétessék, hanem elégséges az is, ha a végrendeletben a részesített akként van megjelölve, hogy személyét illetően kétség nem merülhet fel _ _ — 4 89. Ha az örökhagyó vagyonát az összes örökösök között a juta­léknak — egyedileg megjelölt tárgyak szerint való meghatá­rozása mellett felosztotta: a végrendeletben megnevezett örö­kösök csakis a végrendeletben részükre kijelölt vagyontárgyakra tarthatnak örökösödési igényt ______ _ _ 113 Utóöröklés. 71.1. A törvénykezési gyakorlatban kialakult jogszabály szerint az örökhagyónak joga van ugyan ahhoz, hogy örökösének a kortársak közül több utóörököst rendelhessen ki és hogy ezek között az egymásután következés sorrendjét megállapíthassa, az utóörökösödés azonban ebben az esetben is csak egyfokon valósulhat meg, s ha a kijelölt utóörökösök közül valamelyik az örökséget megszerzi, a sorrendben utána következőkre az utóörökösnevezés önmagától hatálytalanná válik. — II. Az a jogszabály, hogy az utóörökösödés csak egylokon érvényesül­het, alkalmazandó abban az esetben is, ha nyilvánvaló,, hogy az érdekeltek az örökhagyónak az ismétlődő utóörökösödésre vonatkozó akaratát ugyanabban a hagyatékban magukra köte­lezőnek ismerték el és fenntartani kívánták, mert ez irányú megállapodásuk szintén a vagyonnak hitbizományszerű leköté­sét eredményezné, ami pedig sem közérdekből, sem magán­érdekből nem engedhető meg _ „. „ _ „_ — 87 Hagyomány. 101.1. Ha a hagyományos az örökösnek fizetési készségét el nem fogadta, a koronának későbbi értékcsökkenéséből eredő káro­sodását egyedül önmagának tulajdoníthatja _ _ _ ,•• _ 132 Végrendelet hatálytalansága. 78. Ha az örökhagyó a végrendelet alkotásakor abban a tévedés­ben volt, hogy csak egy gyermeke van és utóbb másik gyer­meke született : úgy ezzel hatálytalanná válik minden rendel­kezés, mely az örökhagyónak ezen tévedésére vezethető vissza ; hacsak az ellenérdekű fél nem bizonyítja, hogy az örökhagyó a második gyermek születésének tudatában — a tévedésből alkotott végrendelkezést — ezen új ténykörülmény bekövetke­zése dacára is, kifejezetten fenntartotta, vagy fenntartani kívánta 102 15. Az a kedvezményezett, aki a végr endeletnek érvényességét el­ismerte és annak alapján kívánt örökösödni, ezzel a tényével ós magatartásával elismerte egyúttal azt is, hogy az örökhagyó a végrendelkezés tárgyát tevő vagyonról, mint sajátjáról, jog­hatályosan rendelkezhetett; ami viszont kizárja azt, hogy ő erre a vagyonra a többi kedvezményezettel szemben más jog­címen tulajdoni igényeket sikerrel érvényesíthessen. Áll ez különösen azokra a vagyonjogi igényekre, amelyeket a házas­b*

Next

/
Thumbnails
Contents