Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

152 Magánjogi Döntvénytár. szavatol s a keresettel szemben nem vetheti ellen sikerrel ezt a kifogást, hogy a törvényhatósági tisztviselők által elkövetett mulasztásokból származó kárért, ezek felelősségének meg nem állapítása előtt perbe egyáltalán nem vonható, mert ebben az esetben a per tárgyát nem valamely hivatali kötelesség elmulasztásából származó kár, hanem szerződés nem teljesítése folytán felmerült igény érvényesítése képezi. = Feltétlen felelősség a szerződés teljesítéséhez alkalmazott személy vétkességeért : 1. fent 87. sz. — Törvényhatóság feltétlen üzemi felelőssége : Mjogi Dtár XV. 115. sz. 116. Az államkincstár felelőssége az útfenntartáshoz szükséges biztonsági intézkedések elmulasztása miatt megállapítható anélkül, hogy előbb a mulasztást elkövető közegének büntetőjogi felelőssége volna megállapítandó. (Kúria 1923. szept. 6. P. VI. 6504/1922. sz.) Indokok: A meg nem támadott, tehát a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a Szárazvámról Szarvkőre vezető, csekély eltéréssel vízszintes és 6 m széles útkoronával bíró állami út 38. számú átereszén, amelyről lovainak és kocsijának lezuhanásával a felperes a keresettel érvényesített kárt szenvedte, csapadékos időben bővizű patak folyik keresztül, amely az út jobboldalán, ahol a baleset történt, közel két méter mélységet, alkot s ennek dacára az utat fenntartó alperes az útnak ezen a részén korlátot nem állított fel. Ennek a tényállásnak az alapján helyesen állapította meg a fellebbezési bíróság a jelzett útrészletnek a forgalom biztonságára veszélyes voltát és helyesen állapította meg, hogy a korlát felállításának elmulasztása a balesettel okozati összefüggésben van s hogy ennélfogva a* baleset folytán bekövetkezett kárért a baleset előállásában szintén vétkes felperes mellett az alperest (m. kir. kincstár) is felelősség terheli. A felelősség szempontjából az alperesnek az állami utak fenntartása tekintetében a m. kir. államépítészeti hivatalok részére 44,327/1912. sz. a. kiadott kereskedelmi miniszteri műszaki szabályzatra való hivatkozása téves, mert ez mint a munkaadó által az alkalmazottai részére kiadott szolgálati utasítás jogszabály jellegével nem bír, az tehát, ha annak értelmében a fennebbiek szerint szükségesnek mutatkozott biztonsági intézkedés előírva nem volna is, az alperest a felelősség alól fel nem menti. Egyébként pedig a jelzett szabályzat 24. §-ának abban a rendelkezésében, hogy a 2-5%-nál kisebb lejtő és legalább 6 m széles útkorona mellett is korlát állítandó fel azon az útszakaszon, amely közvetlenül valamely vízfolyás vagy szakadék mellett halad el, a korlát felállítása az adott esetre is előírtnak tekinthető.