Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)
142 Magánjogi Döntvénytár. tékű értékcsökkenés miatt felperesre nézve nagy károsodással, alperesre nézve pedig nagy és indokolatlan előnnyel járna az, ha alperes az 1904-ben 240 K-ra becsült épületrészt a mai értékben számított 240 K-ért tarthatná meg. A pénz vásárlóerejének ez a nagyon nagy mértékű csökkenése a jelen esetben ugyan nem eredményezheti azt, amit abból felperes kiván levonni, t. i., hogy az osztály teljesítése mondassék ki gazdaságilag lehetetlenné váltnak és ennek következményeképen az osztály tekintessék hatályát veszítettnek és ennek folyományaképen alperes utasíttassák el az osztály teljesítésére irányuló viszonkeresetével, mert a jelen esetben az osztály, a közös ingatlan fele-fele részének az osztozkodó felek által történt külön-külön birtokba vételével az osztály tettleg végrehajtatott. A pénz vásárlóerejének nagyon nagy mértékű csökkenése a jelen esetben csak azt eredményezi, hogy a pénz elértéktelenedéséből eredő kárt annak a félnek kell viselnie, akinek a magatartása okozta, hogy az értékmegtérítés fejében megállapított 240 K nem fizettetett ki a kikötött lejáratkor, a felek édesanyjának halálakor (1917. jan. 17-én), hanem csak 1921. júl. 22-én helyezett bírói letétbe. Ékhez képest ezt a kárt felperes viselje akkor, ha — miként alperes állította — alperes a 240 K-val felperes az édesanyjuk halála után nem sok idő múlva megkínálta és annak elfogadását felperes megtagadta; ha pedig ez az alperesi állítás nem felel meg a valóságnak, akkor viselje ezt a kárt alperes. = Valorizációról 1. fent 93—402. sz. a. 108. /. Az eladó nem tartható huzamosabb ideig bizonytalanságban az iránt, hogy a másik szerződő fél szerződéses kötelezettségének mikor fog eleget tenni. — //. Ha a bíróság a vételi ügyletet hatálytalannak mondja ki, ennek következményeként az előbbi állapot helyreállítása iránt hivatalból tartozik intézkedni. — IIJ. Az előbbi állapot visszaállítása esetében az eladó a felvett vételárrészleten felül annak valutadifferenciáját is megtéríteni köteles. (Kúria 1923 szept. 4. P. V. 8051/1922. sz. Indokok: A felperes felülvizsgálati kérelmében egyebek között megtámadja a fellebbezési bíróság ítéletét azon az alapon, hogy a fellebbezési bíróság tévesen, jogszabálysértéssel állapította meg a gazdasági lehetetlenülés esetének fennforgását.