Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

Magánjogi Döntvénytár. 125 eladók a kapott vételárat a vevőknek visszafizessék, a vevők pedig a tulajdonjogot átengedjék s az ingatlanokat visszabocsássák. Ennélfogva felperesek köteleztettek annak a tűrésére, hogy alperesek felpereseknek tulajdonjogát az ítélet alapján nyifvánkönyvileg töröltessék és köteleztettek arra is, hogy az ingatlanokat az elsőrendű alperesnek, kinek az ingatlanokra haszonélvezeti joga van, birtokába bocsássák, ha az alperesek is az általuk felvett vételárat visszatérítik. Ezzel szemben alperesek az előbbi állapotot csak úgy állíthatják helyre, ha a felpereseket ahhoz az értékhez juttatják, amelyet a felperesektől átvettek, ez pedig csak akkor következik be, ha a felpereseknek nemcsak az 50,000 K vételárat, hanem annálfogva, hogy a pénz értékében időközben jelentékeny eltolódás következett be, az ebből felperesre hárult kár fejében a pénzértékek között jelentkező különbözetet is megtérítik. Ennélfogva alpereseket ehhez képest kellett kötelezni. A teljesítési idő az ügy körülményeire jelesül arra való tekintettel lett megállapítva, hogy felperesek a kereseti ingatlanokat gazdaságilag mívelik, alpereseknek pedig az értékkülönbözet megszerezhetésére hosszabb időre lehet szükségök. = Ugyanígy fent 59. és 60. sz. — Ugyanígy továbbá Kúria P. V. 1363/1923 sz. a. : «A vételi ügylet érvénytelenségének folyománya azonban az, hogy az előbbi állapot állítandó helyre, vagyis a felperesek a kapott vételárat az alperesnek visszaadni tartoznak s ezenfelül megtéríteni tartoznak neki azt az értékkülönbözetet, amely az alperestől kapott vételárnak a fizetés idejében volt értéke és annak a tényleges visszafizetés időpontjában való értéke között fog jelentkezni. Ugyanis az által, hogy a felperesek a felvett vételárat sem vissza nem űzették, sem pedig azt az alperes javára bírói letétbe nem helyezték, azt az alperestől elvonták, az elvonás folytán pedig az alperes a valutakülönbség erejéig károsodott, amely kárát a felperesek az alperesnek megtéríteni tartoznak.)) — Hasonlóképen P. V. 1519/1923. sz. a. : «A szerződés hatálya megszűntének a következménye azonban az, hogy a készpénzfizetések tekintetében az előbbi állapot állítandó vissza. Ez pedig csak úgy történhetik meg, ha a felperes nemcsak a kapott 21,0U0 K-t fizeti vissza az alperesnek, hanem ezenfelül megtéríti az alpereseknek azt az értékkülönbözetet is, amely a 21,000 K-nak felvételkori értéke és a tényleges fizetési időpontban való értéke között jelentkezik. Ugyanis az alperesek az által, hogy a felperes az alperesektől felvett 21,000 K-t azoknak sem vissza nem fizette, sem pedig bírói letétbe nem helyezte, azt az alperesektől elvonta, ezen elvonás folytán pedig az alperesek a valutakülönbség erejéig kárt szenvedtek.)* — Nemkülönben P. V. 7964/1922. : «Az osztályegyezségnek alperesekkel szemben való hatálytalanságának jogi következménye ab, hogy az előbbi állapot állítandó helyre. Alperesek tehát a kapott 10,000 K-t tartoznak visszafizetni, de nemcsak a 10,000 K-t, hanem azt az értékkülönbözetet is, amely annak felvétele és a tényleges visszafizetés időpontjában jelentkezni fog. Ugyanis a felperes az által, hogy alperesek a tőle kapott 10,000 K-t vissza nem fizették, sem pedig azt a felperes javára bírói letétbe nem helyezték s így azt a felperestől elvonták, ezen elvonás folytán a valutakülönbség erejéig károsodott.» — L. még a fenti 93. és 94. és az alábbi 96. és 97. sz. eseteket és jegyzetüket. — Némileg ellentétes Kúria P. L 6768/1922.: