Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

146 Magánjogi Döntvénytár. vitt jog alapját a keresetben annak megalapítására felhozott tények képezik. Felperes pedig kereseti tényelóadásaiban az ügylet hatálytalanítása szempontjából a keresethez csatolt és ítélkezés alapjául vett A) a. okirat tartalmát is megjelölte, s annak tartalmához képest előadta, hogy másodrendű alperes annak ellenére, hogy összes apai és anyai örökségére nézve felperes részéről teljes kielégítést nyert, utóbb a fentebbiek szerint ingyenesnek tekintendő B) alatti szerződéssel a szóbanforgó apai ingatlanilletőséget megszerezte. = Ugyanígy Mjogi Dtár XI. 215. Új a tétel kiterjesztése az együtt megajándékozott házastársra ; mintegy folyományául a házastársaknak juttatott ajándékozás egységessége elvének, melyre nézve 1. Mjogi Dtár XVI. 43., XIV. 51., XIII. 65., XII. 60. 91. Az állandóan követett bírói gyakorlaton alapuló jogszabály szerint a természetes apa az ellene érvényesített gyermektartási perben azzal a kifogással, hogy az anya a törvénytelen gyermek fogantatása idejében feslett életmódot folytatott, nem védekezhetik sikerrel abban az esetben, ha az anyát házassági ígéret mellett bírta reá a nemi közösülésre, noha előtte az anya feslett életmódja ismeretes volt. ;(Kúria 1923. márc. 21. P. III. 4883/1922. sz.) = Ugyanígy, ha a férfi természetes atyaságát elismerte : Mjogi Dtár XIV. 45. 92. Ha a szerződő fél agg kori gyengeelméjűségben szenved, mely állapota miatt ügyeinek vezetésére és vagyonának kezelésére nem alkalmas: az ebben az állapotában kötött szerződése érvénytelen, habár nem volt is gondnokság alá helyezve. (Kúria 1923. ápr. 19. P. V. 7581/1922. sz.) indokok: Alperes a fellebbezési bíróságnak azt a ténymegállapítását, hogy néhai özvegy U. Sándorné 1916. február 4-ény vagyis a keresethez B) alatt egyszerű másolatban csatolt okirat szerinti adásvételi ügylet létrejötte idején szabad akarati elhatározását kizáró aggkori elmegyengeségben szenvedett és az ügyletkötés érvényességéhez szükséges cselekvőképessége hiányzott, azért támadta meg; mert ez a megállapítás: 1. nyilván helytelen ténybeli következtetéssel, 2. anyagi jogszabály és 3. eljárási szabálysértéssel történt s 4. mert a megállapítás az iratok tartalmával ellentétben áll.