Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

Magánjogi Döntvénytár. 107 83. Az elővásárlási jog az ingatlan tulajdonosának bekebelezési engedélye nélkül be nem kebelezhető. , (Kúria 1923. ápr. 4. P. V. 7211/1922. sz.) Indokok: Jóllehet alpereseknek a keresethez A) alatt egyszerű másolatban csatolt 1901. nov. hó 9-én kelt következő nyilatkozatukban : ((amennyiben a házat eladni akarnók, kötelesek vagyunk elsősorban is Önöket (eladókat) a vétellel megkínálni, Önök kötelesek a házat tőlünk 14,000 K-ért visszavásárolni, azonkívül beépítés folytán felmerült kiadásainkat készpénzben megtétéríteni)), — a felpereseknek biztosított jog ((visszavásárlás)) szóval van megjelölve, a nyilatkozatnak most idézett tartalmából mégis kétségtelen, hogy az alperes vevők a felperes eladóknak nem visszavásárlási, hanem elővásárlási jogot engedélyeztek, mert felperesek a részükre engedélyezett jogot nem az ő elhatározásuktól függően bármikor, hanem csak akkor gyakorolhatják, ha az alperes vevők a megvett ingatlant eladni akarnák. Az elővásárlási jog, mint azt a fellebbezési bíróság is helyesen kiemelte; csupán dologhozi jog, amely ingatlanra vonatkozóan dologi (dologbani) joggá csak a telekkönyvbe való bejegyzés által változik s amely az ingatlan tulajdonosának bekeblezési engedélye nélkül be nem kebelezhető. Ilyen bekeblezési engedély az A) alattiban nem foglaltatik s ilyent felperesek a per folyamán nemcsak hogy be nem mutattak, de nem is állították, hogy ilyennel rendelkeznének. Téves tehát a másodrendű felperesnek az az álláspontja, hogy a felperesek javára nyilvánkönyvileg már előjegyzett elővásárlási jog a telekkönyvi tulajdonosok bekebelezési engedélye nélkül is, már azon az alapon igazoltnak kimondandó és bekebelezendő, mert az elővásárlási jognak telekkönyvi előjegyzése jogerőssé lett. A fentebb érintett bekebelezési engedély hiányában, a kérdéses elővásárlási jog telekkönyvileg leendő bekebelezését másodrendű felperes nem igényelheti azért sem, mert másodrendű felperes a kérdéses jogot az A) alattiban foglaltaknak megfelelőleg, az alperesek anyagi sérelme nélkül nem is gyakorolhatná. Ugyanis az A) atatti okirat tartalma szerint, a peres felek között az adásvételi ügylet s ezzel kapcsolatban az elővásárlási jog kikötése, még 1901. november 9-én létesült akképen, hogy felperesek az alperesek által esetleg eladóvá tett házat 14,000 K vételár és a netáni beépítés költségeinek megtérítése mellett az alperesektől átvehetik. Felperesek ezt a nekik, nyilvánkönyvi biztosítás nélkül engedett jogot, csak az 1919. okt. 5-én, tehát az ügyletkötés után