Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

Magánjogi Döntvénytár. 77 A fellebbezési bíróság az ítéletében foglalt indokolás szerint az elsőbíróság vonatkozó ténymegállapítását fogadva el, állapította meS ugyan azt, hogy örökhagyó 3500 K összegű különvagyonának is a befektetésével vette meg az ingatlanokat, holott az első bírósági ítéletben foglalt tényállás szerint örökhagyó a 3600 K vételárra a házasságkötéskor már megvolt 1000 K készpénzét és 4 db ökrének eladásából befolyt 2000 K-t — összesen tehát csak 3000 K különvagyonát fordította — minthogy azonban a fellebbezési bíróságnak említett ténymegállapítása meg nem támadtatott, az a felülvizsgálati eljárásban is irányadónak veendő (, . . Mint a fejben I. alatt . . .) Eme jogszabály értelmében tehát felperest közszerzemény címén a nagydorogi 1241 számú betétbe 750. és 751. hrszámok alatt felvett ingatlanok fele tesmészetben illeti meg, az örökhagyó jogán alperesnek igénye pedig csak arra terjedhet, hogy az örök hagyó által az ingatlanok megvételére fordított különvagyonának fele neki készpénzben megtéríttessék. Ezzel szemben az a körülmény, hogy a változott gazdasági viszonyok következtében az ingatlanok értéke nagyban emelkedett, a pénzünk vásárlóereje pedig tetemesen csökkent, nem szolgálhat alapul arra, hogy örökhagyónak az alperesre háramlóit különvagyona az ingatlanokból a szerződéskori értékükhöz mért arányban vagy bármi részben természetben adassék ki — mert eltekintve attól, hogy a közszerzeménynek tekintendő ingatlan értékében az árforgalmi viszonyok folytán előállott emelkedés a közszerzők javára esik — a különvagyonként követelhető pénz vásárlóerejének csökkenésével előállott károsodás a fizetésre kötelezett adósra arra vonatkozó törvényhozói intézkedés nélkül részben sem hárítható át. Ennélfogva a fellebbezési bíróság ítéleti döntése, mely szerint a szóbanforgó ingatlan közszerzemény címén felében a felperest illeti meg — az alperest illető különvagyon pedig készpénzben adandó ki — jogszabályt nem sértvén, alperesnek idevonatkozó panasza alappal nem bír. A kifejtettek szerint és mert a közszerzeményi ingatlanok fele természetben az alperesnek jutván, ezzel az ezekbe az ingatlanokba beruházott különvagyonnak felét már megkapta — alperes csak a különvagyon felének megtérítését követelheti a a felperestől — minthogy azonban a fellebbezési bíróságnak azt az ítéleti rendelkezését, mely szerint alperesnek a beruházottnak megállapított egész 3500 K megtérítendő — felperes meg nem támadta — ez az ítéleti rendelkezés érinthető nem volt. Minthogy felperes az örökhagyó hagyatéki ügyében hozott perreutasító végzésben kitűzött határidőben a pert meg nem indí-