Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. 67 szabályaink értelmében tulajdonjogot szerez abban az esetben is, ha a dolog nem az átruházó tulajdona. E döntvény indokolásában a Kúria egyúttal megállapítja a következő jogszabályt: ///. Fennálló magyar jogszabály, hogy a szerző tulajdonossá lesz, ha a tulajdonos a dolgot a szerzőnek átadja és érvényes jogalapon megegyeznek abban, hogy a dolog tulajdona a szerzőre szálljon. Ily átruházással tulajdonossá lesz a szerző abban az esetben is, ha a dolog nem volt az átruházó tulajdona, kivéve, ha a szerző a dolgot ingyenesen szerezte vagy ha nincs jóhiszemben és kivéve, ha a tulajdonostól (főbirtok fennforgása esetében a közvetlen birtokostól) a dolog birtokát erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy egyébként beleegyezése ellenére jogtalanul vonták el. A legutóbb említett szabállyal szemben a közforgalom biztonságának megóvása végett jogunk a kereskedelmi törvény (1875 . XXXVII. t.-c.)299. és 300. §-ainak nyomán haladva és a végrehajtási törvény (1881: LX. tcikk) 110. §-ának utolsó előtti, valamint 96. §-ának második bekezdésével összhangban megengedi, hogy bizonyos meghatározott esetekben (kereskedőnek üzleti körében, közárverésen, nyilvános vásáron stb.) jóhiszemű harmadik személyek tulajdont szerezhessenek, tekintet nélkül arra, hogy az előbbi tulajdonos minő módon vesztette el a dolog birtokát. Indokolás :* .. . III. A hágai második nemzetközi békeértekezlet okmányai közül a szárazföldi háború törvényeiről és szokásairól szóló egyezmény s a hozzá mellékelt szabályzat (a 44. cikk nélkül) 1909 november 27. napján Magyarország részéről is meg* Az indokolás [. és II. (tényállásbeli) részét I. a Magánjogi Tára III. k. 6. sz.-ban a 84. lapon. 5*