Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. nek, következéskép ilyen bírói határozat alapját képező eljárás és a leieknek ezen eljárásban tett jogcselekményei és nyilatkozatai érvényüket megtartják, de különben is maga az egész eljárás a vonatkozó iratok tartalmából kitetszően a Pp. 139. §-ában foglalt szabályoknak megfelelően a rendes bíróság által folyláttatott le. Eszerinl a peres felek között létesült vételi ügylet okiratba foglaltatott. Ezzel pedig a 4420/4918. M. E. sz. rendelet kívánalmainak elég van téve. = Az írásbeliség kívánalmáról L az előbbi 43. sz. eselet és jegyzetét. 45. A bekebelezett bérleti jognak harmadik szemeli/ javára történt engedményezése a bérbeadó tulajdonosnak hozzájárulása nélkül, egyedül a bérlő engedménye alapján nem jegyezhető be, mert a személyes jogok közé tartozó bérleti jog a bérlő által csak akkor ruházható át minden következményénél együtt valamely harmadik személyre, ha a bérlő személyében történő ebbe a változásba a bérbeadó is beleegyezik. (Kúria 1922. jan. 27. Pk. V. 6127, 4921. sz.) Bérleti jog tkvi bejegyzéséről Mjogi Dtár IX. 198., XI. 44., XIII. 83., 8i. /. A gyámhatóságnak a jóváhagyás céljából való megtévesztése az ügyletkötő fél megtévesztésével egy tekintet alá esik. — //. Olyan esetben, amikor a több társtulajdonos tulajdonát tevő ingatlanra létrejött vételi jogügylet a szerződő felekre nézve egységes jogügyletet képez: ha a vételi jogügylet az egyik eladóra nézve érvénytelen, a másik eladó is jogosított követelni a vételi jogügyletnek az ő jutalékát illetően való hatálytalanítását.