Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjoyi Döntvénytár. Figyelemmel a 2300 4921. VI. E. számú rendelet 43. szakaszának a határozmányaira, s tekintettel arra, hogy a központi fűtés üzembehelyezését nemcsak a háztulajdonosok, hanem a mellékbeavatkozókként perben állott hat bérlő is ellenzi, a bíróságnak a fennforgó összes körülményeknek a mérlegelésével kell azt a vitás kérdést elbírálnia, hogy az adott esetben kötelezhetők-e az összes, tehát a szolgáltatást ellenző bérlők is a készkiadások megtérítésére s hogy ez alapon követelhető-e jelenleg a központi fűtés szolgáltatása. A bíróságoknak a központi fűtéssel felmerülő készkiadásokhoz való hozzájárulási kötelezettséget megállapító határozata — a rendelet szerint — azokra a lakókra is kihat, akik az eljárásban nem vettek részt. A lakók (bérlők) egyetemleges, avagy együttes kötelezettsége azonban a rendeletben kifejezetten nincs kimondva. Minden egj es bérlő pedig az általa bérelt bérleményre (lakásra) nézve önálló szerződő félnek tekintendő. A felhívott rendelkezés tehát nem értelmezendő akként, hogy a bíróság ily tárgyú határozatával az összes bérlők és így azok a bérlők is feltétlenül kötelezendők, akik az eljárásban résztvettek, s a kötelezés ellen érdemlegesen védekeztek. Az utóbbi években a gazdasági válság, a termelési és a szállítási viszonylatokban beállott nehézségek és zavarok következtében, a fűtőanyag, főként a szén és a koksz, csak korlátolt mennyiségben s rendszertelenül állott rendelkezésre, s a redukált mennyiség kiutalása, szétosztása s megszerzése is oly nehézségekkel és oly késedelemmel járt, hogy a központi fűtőberendezések üzeme nagy általánosságban szünetelt. A fellebbezési bíróság ítéletében nem állapított meg tüzetes tényállást arra nézve, hogy a szóbanforgó bérleményben a központV fűtés szolgáltatása szünetelt-e s hogy mióta szünetel. A peres feleknek az ítéletben ismertetett tényelőadásaiból és abból az ítéleti ténymegállapításból, hogy a fűtőberendezés jelenleg sincs üzemképes állapotban, következtethető, hogy az utóbbi évek fűtési idényében a központi fűtés üzeme a fennforgott és erőhatalomnak tekinthető rendkívüli körülmények közrehatása folytán ehelyütt is szintén szünetelt. Közismert tény, hogy a pénz elértéktelenedése, a nyersanyagokban jelentkezett hiány s a termelési költségek nagyaránvú fokozódása, s ezzel kapcsolatban a közszükségleti tárgyak árának rohamos emelkedése folytán, a gazdasági helyzetben oly rosszabbodás állott be, hogy általában és főként a székesfővárosban, a lakosságnak túlnyomó része a létfenntartáshoz feltétlen szükségelt anyagi eszközök, az úgynevezett elemi szükségletek megszerzésére is képtelenné vált és igényeit a legnagyobb mérvben lefokozni kényszerült.