Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. meg; egyebekben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja s a felülvizsgálati eljárási költséget a peres felek között szintén kölcsönösen megszünteti. Indokok: Az id. törv. szab. 7., 8. §-ai értelmében köteles részre jogosultak létében a vagyon fele ezeket illeti s ez a felerész sem élők közötti, sem halálesetre szóló rendelkezéssel nem csorbítható. A köteles részre jogosultaknak a törvény és törvényes gyakorlat által védett ezt a jogát ennek folytán nem lehet sérteni az örökbefogadás által sem, s habár az örökbefogadott gyermekek öröklési jogai a törvényes gyermekek öröklési jogaival egyébként egyenlők is, figyelemmel arra, hogy a magyar jogban nincs tiltó szabály arra, hogy az, aki már az örökbefogadás idejében házasságban volt és akinek így köteles részre jogosult leszármazója van vagy lehet, örökbefogadhasson és az örökbefogadottaknak száma sincsen korlátozva, a törvényes gyermekeket illető köteles rész arányának meghatározásánál az örökbefogadott gyermekek számításon kívül hagyandók. A két kiskorú felperesi tehát, mint örökhagyónak egyenes leszármazóit a hagyatéki vagvon felerésze minden körülmények között megilleti s ezzel szemben az örökhagyó végrendeletének a köteles részt sértő intézkedése hatálytalan. A fellebbezési bíróság ennek folytán anyagi jogszabályt sértett az által, hogy a köteles rész arányának megállapításánál az örökbefogadott gyermekeket is számításba véve, a két kiskorú felperesnek együttes köteles részét a hagyatéki vagyon egynegyed részében állapította meg. E részben tehát a felülvizsgálati kérelemnek helyt adni s a fellebbezési bíróság ítéletét a rendelkező rész értelmében részben megváltoztatni kellett. A köteles résznek természetben való megítélése ellen alperesek kifogást nem lévén, a kiskorú felpereseknek a hagyatéki ingatlanokból való köteles része természetben volt megállapítandó ... * * = Örökbefogadott gyermek a törvényes leszármazók által előrekapott értékek számításba vételét követelheti, de csak ha ezen értékek kiadása az örökbefogadás után történt: Mjogi Dtár XIV. 38. (Mjog Tára II. 67.); v. ö. Mjogi Dtár V. III. 89., P. H. T. 295. 21. Szerződéssel meghatározott ideiglenes nőtartásdíj a Pp. bl3. §. alapján fel nem emelhető, mert ez csupán a jogerős bírói ítélettel, valamint bírói egyezséggel eldöntött ügyekben nyer alkalmazást.