Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)
Magúnjogi Döntvénytár. 2.'i 19. /. Ha az előbbi ügylettől való visszalépés indoka a visszalépő fél akaratelhatározásának lényegét képezte és mint ilyen a szerződés lényeges alkatelemévé, feltételévé vált, a visszalépő félnek ezen indok tévessége esetén a visszalépést magában foglaló szerződéstől joga van elúllni. — //.. Áz a fél, akit a másik szerződő fél csalárd megtévesztéssel bírt rá a szerződés megkötésére, az ily módon telt szerződési nyilatkozatát sikerrel megtámadhatja. (Kúria 1921. okt. 26. I}. V. iOTT 192í."sz.) A kip. Kúria: Alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja, . . . elmarasztalja egyúttal alpereseket 500 K bírság fizetésében is, amely bírság elsősorban a felülvizsgálati kérelmet ellenjegyző ügyvédet terheli, akinek viszonkereseti joga saját felei ellen csak az esetben van, ha ügyfeleinek külön írásbeli utasítására élt a felülvizsgálati kérelemmel. Indokok: Kelperesek keresetüket arra alapították, hogy őkel az alperesek csalárd megtévesztéssel bírták rá arra, hogy a köztük és alperesek között 1919. november 14-én a keresetben említett ingatlanra nézve létrejött szerződéstől, mint az ingatlan vevői elálljanak és az ingatlan ismét az alperesek szabad rendelkezése alá kerüljön. A megtévesztést felperesek abban látják, hogy másodrendű alperes, aki az elsőrendű alperes megbízásából is járt el, azzal vette rá felpereseket az adásvételi szerződéslől való elállásra, hogy neki és családjának a házra feltéllen szüksége, illetve szükségük van, különben hajlék nélkül maradnak s azt is kikötötték, mint a visszalépés feltételét, hogy alperesek a ház utóbbi eladása esetén, az előbbi vételárban a felpereseknek elővételi jogot biztosítanak, akkor azonban, mikor alperesek a felperesekkel a visszalépés felől megegyeztek, a házal már eladóvá tették és nyomban másnak magasabb vételárért el is adták. Az a döntő kérdés tehát, hogy \aló-e felpereseknek a kereset alapjául vett tényelőadása. Az elsőbíróság által megállapított s a fellebbezési bíróság által a Pp. 507. §-a alapján átvett lényállás e részben az, hogy az adásvételi jogügylettel a 2.'?. alatti szerint visszalépésre vonatkozó, azonban a másodrendű alperes szóbeli nyilatkozata miatt írásba nem fog-