Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)
MtttjáiiJOÍJÍ Dönlvéiiylár. (Kúria 1921 szept 27. P. Ili. 1802/1921. sz.) A kii*. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja ükként, hogy az alperest végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy 15 nap alatt adjon ki felperesnek egy drb kilenc: lóerős villanymotort vezetékkel és szíjjal, egy drb kétkarú faaprítóbaltát szíjjal, egy körfűrészfog-haj togatót, hat drb új lapos reszelőt, egy olajozót, egy transzmissziótengelyl, a felszereléshez való kulcsokkal ; két oldalas kocsit, magasított oldallal: egy lovat és két garnitúra lószerszámot. indokok: Felperes (férj) keresetét arra alapította, hogy alperes (feleség), akivel a házassági életközösséget 1919. július 2-án megszakította, vonakodik részére kiadni a tulajdonát tevő és a foglalkozásának gyakorlásához szükséges ingóságokat. Az ítéleti tényállás szerint peres felek a keresetben megjelölt ingóságokat jelenleg is fennálló házasságuknak tíz éven át folytatott házassági életközösségükre eső ideje alatt szerezték. ítéleti tényállás az is, hogy a felek által házassági életközösségük tíz évi tartama alatt szerzett házas ingatlan, melynek vételárába az alperes 8000 koronát fizetett, a felperes hozzájárulásával íratott egészben az alperes nevére. Ebből a tényállásból jogszabály megsértésével vonta le a fellebbezési bíróság azt a jogi következtetést, hogy az alperes nevén álló ingatlan, alperesnek a külön vagyona. Az a körülmény ugyanis, hogy a házassági életközösség tartama alatt a házastársak által szerzett ingatlanra a tulajdonjog egyedül az egyik házastárs javára kebeleztetett be, nem változtatja meg annak az ingatlannak szerzeményi jellegét, minélfogva a szóbanforgó ingatlan nem tekinthető az alperes külön vagyonának pusztán abból az okból, hogy az egészben nevén vezettetik és hogy a vételár kiegyenlítéséhez bizonyos összeggel ő is hozzájárult. Ha pedig maga az ingatlan nem különvagyona az alperesnek, nem tekinthetők ilyeneknek annak alkatrészei sem. Epen ezért a kir. kúria mellőzte annak a vitás kérdésnek a megbírálását, hogy a keresetben felsorolt ingóságok alkatrészei-e vagy sem az alperes nevére írt ingatlannak. De nem döntötte el azt á szintén vitás kérdést sem, hogy _ a szóbanforgó ingóságok felperest, mint főszerzőt tulajdonjoggal illetik-e meg, avagy azoknak felerészéhez közszerzeményi jog címén tarthat-e jogos igényt? Ez az utóbbi kérdés jelenleg — a házasság fennállására való tekintettel — el sem dönthető, ami azonban nem szolgálhat akadályául annak, hogy alperes az ő különvagyonául nem szolgáló ingók kiadására köteleztessék.