Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. ben foglalt ingatlanokra feljegyeztetni rendeli, ebből a célból az elsőfokban eljárt kir. törvényszéket a megfelelő eljárásra utasítja, végül a jelen ítéletet D. sz. kir. város árvaszékével közölni rendeli stb. indokok: A fellebbezési bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes: nagymértékben üszákos, ennek következtében idejének legnagyobb részét italmérő helyiségben tölti, honnan nap-nap mellett részegen kerül haza, ilyenkor családjával, sőt idegenekkel is kellemetlenkedik; hogy testi szervezete gyengült; lelki működése is sokban és gyakran korlátolt, munkaszerelete és -képessége pedig hiányzik. Ebből az ekként megállapított tényállásból a fellebbezési bíróság az anyagi jogszabályok sérelmével jutott arra a jogi következtelésre, hogy az alperest ííondnokság alá helyezni nem lehet. Mert jóllehet a fellebbezési bíróság azt is megállapította, hogy az alperesnek jelentékeny, közel fél millió korona értékű vagyona van, ez a körülmény a gondnokság alá helyezést önmagában ki nem zárja, mert a gondnokság alá helyezésnek épen az a célja, hogy a fentiek szerinti életmódot folytató, költekezésekre hajlamosított egyén, úgy a saját, mint az általa eltartandó család érdekében a vagyoni pusztulástól megóvassék. A kir. Kúria ezek alapján a felperes felülvizsgálati kérelme következtében a fellebbezési bíróságnak ítéletét megváltoztatta és alperest az 1877. é\i XX. t.-o. 28. §. <j pontja alapján gondnokság a'á helyezte és ezzel kapcsolatban A\ megfelelő intézkedéseket elrendelte. * * = Ad I. A kir. Kúria ítélkezésével gyakorlatilag megvalósította az iszákos•sag miatti gondnokság alá helyezést a tékozlás miatti gondnokság keretében. L még kül. Mjogi Dtár XI. \. — Ad ti. alatti tételre nézve I. még. Mjogi Dtár XIII. (Stand Mjog Tára I'. 22.) és XII. 89. 5. /. Jogszabály, hogy azokat a kiházasítási és háztartási tárgyakat, amelyeket a feleség a közös háztartásba hozott és amelyekre — közös használati • rendeltetésüknél fogva — a férjnek is használati jogü van, a feleség a férjnek közös használatából a házasság fennállása alatt egyoldalúan el nem vonJurfja, abban az esetben sem, ha férjével a házas-