Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. 117 indokok: Felperes felülvizsgálati kérelmében panaszolja, hogy az általa érvényesíteni kívánt adásvételi jogügylet a 4420/1918. M. E. sz. rendeletnek megfelelően írásba lévén foglalva, a fellebbe­zési bíróság anyagi jogszabálysértés nélkül az ügyletet érvény­telennek nem nyilváníthatta és felperest keresetével el nem uta­síthatta. Ez a panasz alapos. (. . . Mint a fejben I. a. . . .) Ennek szemmeltartásával igaz ugyan, hogy a felek között létrejött jogügyletre vonatkozó és a felperes, mint vevőnek kezébe jutott A) '/. alatti okiratot csak az eladó írta alá, mégis a szóban­forgó ügyletet írásba foglaltnak kell tekinteni, mert a kétségtele­nül ugyanerre a jogügyletre vonatkozó B) 7. alatti okiratot a fel­peres is aláírta és mert ez az okirat annak folytán, hogy abban az A) 7. alattira és pedig annak teljes tartalmára van hivatkozás, olyannak tekintendő, mintha abban az A) /. alattinak különben kétségtelen tartalma ismételve volna, ennek a B) 7. alattinak alá­írásával tehát az A) 7. alattin hiányzó aláírás pótoltnak tekintendő. Nem változtat ezen az, hogy a B) 7- alatti okiratot nem a tkvi tulajdonos másodrendű alperes, hanem annak férje az első­rendű alperes írta alá, mert az A) 7. alatti okiratot is eredetileg elsőrendű alperes, a másodrendű alperes pedig csak később, jele­sül a Bi. alatti okirat kiállítása után írta alá, ezáltal tehát másod­rendű alperes férjének, az elsőrendű alperesnek aláírását jóvá­hagyta, hogy pedig másodrendű alperes a B) '/. alatti okirat ki­állításáról tudomással bírt, már a másodrendű alperesnek a férjé­hez való viszonya és annak alapján is megállapítható volt, hogy férjének a B) 7. alattiban kifejezésre jutott eljárásához az A) /. alatti aláírásával hozzájárult és a B)'/. alattinak azt a tartalmát, amely szerint az eladott ingatlan birtokba adását elhalasztotta, ő tény­leg megvalósította. Ezekhez képest a fellebbezési bíróság jogszabályt sértett, amikor megállapította, hogy a felek közölt létrejött jogügylet írásba foglalva nincs. Ami már most azt illeti, hogy a szóbanforgó jogügylet az adásvételi szerződés minden lényeges alkatelemét tartalmazza-e? a fennforgó esetben csak az lehet vitás, hogy miután az ingat­lant jelzálogjog terheli, a felek a teher ki által való viselése tekin­tetében tárgyaltak, illetve megegyeztek-e? Ha ugyanis a teher tekintetében tárgyalás nem volt vagy megegyezés nem jött létre, akkor a jogügyletet érvényesen létrejöttnek tekinteni nem lehet, mert a terhek ki által s mily módon való viselésének kérdése az adásvételi ügylet lényegéhez tartozik s így az arra vonatkozó megállapodás hiánya az ügylet létrejöttét megakadályozza. E részben nyilvánvaló, hogy a lényeg nem azon fordul meg,

Next

/
Thumbnails
Contents