Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. UB kat csupán azért nem vette meg, mert figyelmeztették arra, hogy azokra a bútorokra más is igényt tart. Ez a panasz nem helytálló, mert az utóbb említett körülmény az ügy eldöntése szempontjából egyáltalában nem lényeges és ekként ez ezekre nézve felajánlott bizonyítás mellőzése eljárási szabályt nem sért, mert továbbá a fellebbezési bíróság a megtámadott tényállást a tárgyalás és bizonyítás egész tartalmának méltatásával állapította meg és ítéletében kifejtette az okokat, melyek e tekintetben meggyőződését előidézték — ezzel tehát a fellebbezési bíróság a Pp. 270. §-ában előírt kötelességének eleget tett — a mérlegelés eredménye pedig felülvizsgálat tárgyává nem tehető. Ennélfogva a felülvizsgálati eljárásban is irányadó az a tényállás, hogy a felülvizsgálati kérelemmel élő alperes a bútorok megszerzésekor tudta, hogy azokat felperes már előzően megvette, ebből pedig helyesen vonta le a fellebbezési bíróság azt a jogi következtetést, hogy ez az alperes rosszhiszemű szerző. Minthogy pedig felperes a vételi szerződés alapján az általa kiválasztott bútorok kiadását követelheti és eme jogának érvényesítését harmadik személynek későbbi rosszhiszemű szerzése nem gátolhatja, a fellebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt, midőn özv. S. Oszkárné alperest a szóbanforgó ebédlő bútoroknak felperes részére leendő kiadására kötelezte. * * = Az eset úgy hangzik, mintha a Kúria az ingatlanokra kifejlődött, a birtokkal megerősített jogcímet védő gyakorlatát kiterjesztené az ingókra, a birtok nélküli puszta jogcím védelmére is. Azonban az eset inkább oda mutat, hogy a" Kúria ez esetben constitutum possessorium általi tulajdonátruházást tételez fel és a nem-jogosulttól való jogszerzés szabályait alkalmazza (rosszhiszem, mint a szerzést kizáró ok). Utóbbira nézve 1. fent 47. sz. alatt a 2ö. polg. jogegységi döntvényt. A ((jogcímvédelemre*; nézve 1. a Mjogi Dtár XII. 147. sz. kapcsán idézetteket; v. ö. a ptk. tvjav. (biz. szöv.) 1486. §-ával is. 78. A telekkönyvi rendtartás 92. §-a szerinti jelzálogi előjegyzésnek is csak a már lejárt követelés tekintetében van helye. (Kúria 1922. febr. 21. Pk. V. 407/1922. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság végzését helybenhagyja. ' Indokok: Amint azt a kir. Kúria már több ízben kimondotta, a pénzkövetelést megítélő nem jogerős ítélet alapján a telekkönyvi 8*