Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. 9£ 62. /. A kúthasználatra vonatkozó szolgalmi jog magában, foglalja a kúthoz vezető út használatára vonatkozó jogot is. — //. A szolgalmi jogosítványok mindig megszorítólag és sohasem kitérjesztőleg értelmezendők. (Kúria .1922 febr. i. P. I. 3014/1921. sz.) A kir. Kúria: Alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja. indokok: A fellebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint az alperesek az 1412 a. 2. hrsz. a. fölvett ingatlanon lévő kutat az elsőrendű alperfcs földjén és a rendes kocsiúton való közlekedés mellett, a bírói szemléről fölvett vázrajzon a h. g. i.-vel jelölt vonalon is megközelíthetik anélkül, hogy az jelentékeny nehézséggel járna, s ez esetben a felpereseknek nem okoznak kárt, azonban az alperesek nem ezen az úton közlekednek, hanem a felperesek tulajdonát tevő 1412/a. 1. hrsz. a. ingatlanon át, a szetnlerajzon a. d. h.-val kitüntetett irányban használják az utat, továbbá megállapítási nyert, hogy az a. h. g. irányban kocsival jelenleg azért nehezebb a közlekedés, mivel ott a terület dombos és lejtős és pedig épen amiatt, mert az alperesek az a. d. h. úton közlekedtek, ellenben amazt a közlekedési vonalat nem gondozták és így az a használat által még nincsen útnak átalakítva, de kisebb munkával és azután való használattal ott az alperesek céljának megfelelő közlekedési terület lesz. Nem vitás a felek közt az, hogy jelenleg az elsőrendű alperes tulajdonában levő telek és a felperesek tulajdonát tevő az az ingatlan, amelyre nézve az elsőrendű alperest kúthasználati szolgalmi jog illeti, egységes birtoktest volt és hogy az elsőrendű alperes a felperesek anyjától az ő volt feleségétől ajándékba kapta az 1412 a. 2. hrsz. a. részletet, amelyen a ház és gazdasági épületek állanak; az sem vitás a felek közt, hogy abban a szerződésben, amellyel a felperesek anyja a telekrészt elajándékozta, csak káthasználati jog van engedve az elsőrendű alperesnek, ellenben úthasználati jogról nincsen szó. Az állandó bírói gyakorlat szerint, ellenkező megállapodás hiányában a kúthasználatra vonatkozó szolgalmi jog magában foglalja a kúthoz vezelő út használatára vonatkozó jogot is, az elsőrendű alperest tehát megilleti az a jog, hogy ahhoz a kúthoz, amelyre a felperesek jogelődétől szolgalmi jogot nyert, az odavezető utat is használhassa. A jelen esetben eldöntendő vi-