Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

74 Magánjogi Döntvénytár. mát meghaladja. — //. Amennyiben a jegyes vőlegénye kívánsága folytán hagyta ott valamely alkalmazását, illetve nem foglalt el a már neki biztosított valamely állást, az ennek folytán elmaradt kereset erejéig jogosan követelhet kártérítést. (Kúria 1922. február 1. P. III. 2950/1921. sz.) A kir. Kúria: F. Margit felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja, alperes felülvizsgálati kérelmének azonban részben helyt ad és a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja akként, hogy alperest F. Lipót javára a fellebbezési bíróság által megítélt készpénztőke és kamat helyett csupán 23,675 K tőkének és ezután 1920. júl. 15. napjától járó 5% kamatnak megfizetésére kötelezi, stb. Indokok: Az e részben meg nem támadott lényállás szerint alperes 1919. márc 28. napján eljegyezte F. Margit másodrendű felperesi; 1920. jún. végén azonban alperes az eljegyzéstől visszalépett, azt hozván fel okul, hogy másodrendű alperes szervi szívbajban és egyéb szervi bajban szenved. A fellebbezési bíróság elfogadta az elsőbíróságnak azt a ténymegállapítását, hogy másodrendű felperes szervi szívbajban vagy egyéb szervi bajban nem szenved . . . Az ekként a Pp. 534. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás alapul vételével helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi következtetése, hogy alperes alapos ok nélkül lépett vissza az eljegyzéstől, ebből pedig a fellebbezési bíróság az 189,4: XXXI. t.-c, 3. §-ában foglalt jogszabály helyes alkalmazásával állapította meg az, hogy alperes a jegyese atyjának — az elsőrendű felperesnek — a kötendő házasság céljából tett kiadások erejéig kártérítéssel tartozik. Ezeket a kiadásokat illetően alperes azt panaszolta, hogy a fellebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett, midőn őt a látogatásaival, tehát a szokásos vendéglátással felmerült költségben marasztalta. Alaptalan alperesnek arra vonatkozó panasza, hogy Ő a látogatásaival felmerült költségben egyáltalában nem marasztalható, mert alperes megvendégelése a látogatások nagy számára tekintettel a szokásos vendéglátás fogalma alá nem vonható és mert kétségtelen, hogy az a megvendégelés csak az eljegyzésre, illetve a kötendő házasságra tekintettel történt és így az ennek folytán tett kiadás a H. T. 3. §-a értelmében jogszerűen igényelhető. Minthogy azonban a felek társadalmi helyzeté^ és vagyoni viszonyait figyelembe véve egyáltalában nem mutatkozik indokolt-