Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

Magánjogi Döntvénytár. 77 nak a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján kibocsátott 5440 1920. M. E. sz. rendeletnek 7. §-a a terményekben vagy egyébként természetben teljesítendő szolgáltatás váltságára nézve azt rendeli, hogy a menynyiben a haszonbérleti szerzodés( alapján rendszerint terményekben vagy egyébként természetben teljesítendő szolgáltatást a haszonbérlő akár az ilyen szolgáltatás lehetetlensége miatt, akár pedig egyéb okból kellő időben nem teljesíti, a haszonbérbeadó a bíróságtól kérheti a szolgáltatás teljes pénzbeli egyenértékének megállapítását és ha a haszonbérlő a szolgáltatást terményekben önhibájából nem teljesítette, a haszonbérbeadó tőle az elmaradt szolgáltatás teljes pénzbeli egyenértékén felül még a szolgáltatás elmaradásával okozott minden kárának megtérítését is követelheti. Az 1920. évi júl. 7-én életbeléptetelt eme törvényes rendelkezések az ugyané napon megkötött B) alatti szerződéssel szabályozott jogviszonyra is alkalmazandók lévén, kétségtelen, hogy felperes is nem a haszonbérleti jogviszony megszüntetését, hanem csak a természetben teljesítendő készpénzbeli megváltását és esetleges kárának megtérítését lett volna jogosítva kérelmezni. * * = Haszonbértizetés körüli csekély késedelem: Mjogi Dtár VIII. 118 — Arról a kérdésről, hogy a bérlő csak vétkes (ki nem mentett) késedelem esetében mozditható-e ki, I. Grosschmid (Zsögöd) Fejezetek II. k. 82. §. 14. j. és az ott id. eseteket. 62. /. Magánjogi csalás, mint kártérítési kötelezettség alapja. — //. Senki károsodása keletkezését és folyását tétlenül nem nézheti, hanem mindazt, ami tehetségében áll, a kár bekövetkezésének elhárítása és az el nem háríthatott károsodás mértékének lehető csökkentése érdekében elkövetni tartozik. (Kúria 1921. aug. 34. P. III. 1486/1921. sz.) A kir. Kúria: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróság ítéletében azt a tényt állapította meg, hogy felperes 1919. jún. 4-én 9000 K-ért egy lovat •ásárolt az alperestől, a vételárat kifizette és a lovat, mint sajátját birtokába vette. Megállapította továbbá, hogy ezt a vételt kővető néhány nap múlva alperes azzal a hírrel állított be a