Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)
Híagánjogi Döntvénytár, bl már ezen benső köteléknél fogva is mindkét házastárs egymás szülői irányában kölcsönösen tisztelettel viseltetni tartozik. A házastársaknak egymás közölt fennálló emez erkölcsi kötelesség és vagyoni érdekközösség együttes hatása nyomán kialakult különleges jogviszonyára tekintettel követi joggyakorlatunk azt az anyagi jogszabályt, hogy a megajándékozott egyik házasfél házastársának az ajándékozó irányában elkövetelt durva hálátlansága, jogi hálásában kiterjed a megajándékozott házastársra is és az ajándékozó az ajándékozási szerződés hatálytalanítását ez alapon is kérheti. Meg nem támadott tényállás, hogy a felperes apa által megajándékozott alperesnek férje az ajándékozó felperesi és ennek feleségét megverte, ez a tény az ajándékozó irányában elkövetett durva hálátlanság ismérvét magában foglalja és eszerint az apa és leánya — peres felek között — létrejött ajándékozási szerződés hatálytalanítása iránt előterjesztett felperesi kereseti kérelem jogos alapon nyugszik, a fellebbezési bíróság tehát anyagi jogszabály megsértésével utasította el a felperest keresetével. * * = Eleinte a Kúria az elvei csak a házastársak együttes megajándékozása esetére formulázta. Mjogi Dtár XII. 60. sz. ; utóbb kiterjesztette az elvet a megajándékozott gyermek házastársára mint örökösre : Mjogi Dtár XIII. (i.r>. sz. A fenti döntés az elvet még tovább terjeszti : a megajándékozott gyermekkel szemben hatálytalanítható az ajándékozás, a házastársa által elkövetett bántalom okából. 52. Ha a munkaadó önhibáján kívül mulasztotta cl kötelezettsége teljesítését, kártérítéssel csak annyiban terhelhető, amennyiben ezt a fennforgó körülményekre, különösen a felek vagyoni viszonyaira való tekintettel a méltányosság megkívánja. (Kúria 1921. jún. 21. P. II. 356/1921. sz.) A kir. Kúria: Alperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. indokok: A bírói gyakorjaltal is megerősített anyagi jogszabály az, hogy ha a munkaadó önhibáján kívül mulasztotta el kötelezettsége teljesítését, kártérítéssel csak annyiban terhelhető, amennyiben ezt a fennforgó körülményekre különösen a felek vagyoni viszonyaira való tekintettel a méltányosság megkívánja.