Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

Magánjogi Döntvénytár. lanoknak a mai, azaz 4921. június 30-iki ériekének megfelelő összeg lefizetése ellenében gyakorolhatja. A felülvizsgálati tárgyaláson fölmerüli fenti adatok a fellebbezési bíróság rendelkezésére természetszerűen nem állottak és így elfoglalt jogi álláspontjánál fogva az ingatlanok mai értékének megállapításába nem bocsátkozhatott, ennélfogva a kir. Kúria a Pp. 0O6. §-ának második bekezdése értelmében az alap tekintetében a rendelkező rész értelmében döntölt és a pert további tárgyalás és ítélethozatal végett a fellebbezési bírósághoz visszautasította. A tárgyalás során a vételi jog tárgyának mai értéke megfelelő módon, vagy a felek megállapodása, vagy szakértői bizonyítás alapján lesz megállapítandó. * ¥ — A háborús gazdasági lehetetlenülés elvét a kir. Kúria eddigelé csak az olyan (szállítási, vállalkozási) szerződésekre alkalmazta, amelyekbea az adósnak a szolgáltatás tárgyát még csak ezután kellett megszereznie. A fent közölt három nagyjelentőségű döntés kiterjeszti az aránytalanság címén való megtámadást az ingatlan opció eseteire, amelyekben nem a szolgáltatás túlságos megnehezülése, hanem egyszerűen a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közli megfelelő aránynak előre nem látható felborulása állott elő. Különösen feltűnő a fejben II. alatl foglalt tétel, melyben a Kúria a gazdasági lehetetlenülés feltételei közül egyáltalán elejti az adós gazdasági romlásának hangsúlyozását. Az I. sz. esetben a Kúria az aránytalanság címén megtámadott opciónak megfelelő áremelés melletti gyakorlását sem engedte meg, míg ellenben a III. esetben az opciónak a jelenlegi becsár ellenében való gyakorlását helyén valónak találta. A háborús megnehezülés kérdésének állásáról a német jogéletben I. Szladits Jogt. Közi. 4921. 11. sz. A háborús lehetetlenülésre vonatkozó gyakorlatra I. Mjogi Dtár XIII. k. 5. f. és 35-30. sz., XII. 40., l<2;i — 1Í26., 149. sz. eseteket és .ezek jegyzeteit. 41. A bíróság szóbeli végrendelet létrejöttét és tartalmát csak annyiban veheti bizonyítottnak, amennyiben mind a négy végrendeleti tanú egybehangzóan vall. Egyik tanú elhalálozásával tehát a szóbeli végrendelet hatálytalanná válik. (Kúria 1921. máj. 31. P. I. 701/1921. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, a néhai F. János kalocsai volt lakos által alkotott szóbeli végrendeletet a felperessel szemben érvénytelennek nyilvánítja, ennek folytán kimondja, hogy az örökhagyó hagyatékának 14-ed (szóval egynegyed) része özvegy F. Jánosné, született L. Teréz özvegyi jogával terhelten örökösödés jogcímén a felperest illeti slb.