Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

89 Magánjogi Döntvénytár. rint ingatlanság tulajdonjogának ügyleti átruházása bekövetkezik, ha az átruházó az Őt a tulajdon szolgáltatására kötelező valamely jogalapból kifolyóan a szerző féllel a tulajdon átruházásában megegyezik és az átruházás a telekkönyvbe bekebeleztetik; tekintve továbbá, hogy az irányadó tényállás szerint a jelen esetben felperes a szóbanforgó házat elsőrendű alperesnek és néhai férjének már az 1914. évben megejtett osztállyal átengedte, hogy ez az átengedés az abból kifolyóan felperes által a nevezett szerzők részére adott és ezek által elfogadott bekebelezési engedélyivel együtt a felperes tudtával és az ő akaratának megfelelően vétetett fel a már idézett és felperes által sajátkezüleg aláírt átadási okiratba és hogy ennek alapján az átruházás telekkönyvi bekebelezése is megtörtént: a bekebelezett tulajdonváltozás az anyagi jog értelmében bekövetkezett és a megtámadott bekebelezés annak ellenére is érvényes, hogy a tanuk az okirat aláírásával az azon levő felperesi aláírás valódiságát igazolták, noha erről kellő meggyőződést nem szerezhettek. = L. fent a 23. sz. eselet is. — A causalis dologi megegyezésnek, mint a tulajdonátruházás anyagi jogi kellékének nagyon szép és szabatos elkülönítése a telekkönyvi eljárási, mint pusztán utasító rendszabályoktól. Telekkönyvezett ingatlan tulajdonának átruházásáról I. még Mjogi Dlár XI. 77., X. 18. 38. Habár az örökbefogadott gyermek, örökrészének megállapításánál, a törvényes leszármazók által előrekapott értékek számításba vételét jogosan követelheti, mégis a dolog természetéből következik, hogy az örökbefogadott ezt a jogát sikerrel csak abban az esetben érvényesítheti, ha az előre kapott érték átruházására vonatkozó jogügylet az örökbefogadás időpontja után jött létre. (Kúria 1921. febr. 22. P. I. 3737/1920. sz.) * * = Az eset teljes közlését 1. Mjog Tára II. 67. sz. — Az örökbefogadás elóUi ajándék eímén az örökbefogadott kötelesrésze kiegészítését nem kövelelheti : Mjogi Dtár V. 6., III. 89. sz., P. H. T. 295. sz. Ellenben az utólagos házassággal törvényesített gyermek kötelesrész sérelme címén megtámadhatja azt az ajándékozást, amelyet atyja a gyermek születése és a házasságkötés közti időben tett: Mjogi Dtár X. 1.