Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

Magánjogi Döntvénytár. amelyhez az alperes érvénytelen alapon jutott a felperes rová­sára, ennélfogva azt — mivel az adott esetben annak az alperes által megtarlhatása a fennforgó körülmények között a felperes hibás volta mellett is méltánytalannak mutatkozik — az alaptalan gazdagodásra fennálló jogszabály értelmében visszatéríteni tarto­zik, a felülvizsgálati kérelemnek azért ily részben mégis helyt kellett adni és mivel ekként a peres felek részben nyertes, rész­ben vesztesek, a perben felmerült költséget a peres felek között az egész vonalon kölcsönösen meg kellett szüntetni. * * — A tétel formulázása megfelel a ptk. tvjav. biz. szöv. 1540. §. 2. bek.­nek. L. az előző 25. sz. esetet. 27. Az ingatlan-adásvételre okirati kényszert meg­szabó 4420/1918. M. E. sz. rendelet érvényessége. (Kúria 1921. ápr. 5. P. V. 299/1921. sz.) Indokok: Az 1914: L. t.-c. 14. §-a kimondotta, hogy az 1912:LXIII. t.-c. 16. §-ában foglalt felhatalmazás kiterjed a ma­gánjogi jogviszonyoknak a háború következtében szükségessé vált rendezésére is. Nem szenved kétséget, hogy ennek keretébe tar­tozik az eddigi magánjogszabálytól eltérőleg annak megállapítása, hogy ingatlanok elidegenítésére a jogügyletnek, sőt az előleges megegyezésnek okiratba foglalása érvényességi kellék. Minthogy ezek szerint a minisztérium ezt a 4420/1988. M. E. számú rendeletet saját hatáskörében törvényes felhatalmazás alap­ján adta ki, annak megvizsgálásába, ha vájjon a háború követ­keztében szükséges volt-e ilyen, az eddigi jogszabálytól eltérő intézkedés megtétele, a kir. bíróság bele nem mehet, mert ennek a kérdésnek megítélése a minisztérium hatáskörébe tartozik. * * = A Kúria ezzel a kijelentésével nagyon megszűkíti a háborús felhatal­mazás alapján kiadott rendelet érvényességének felülbírálását; mert eszerint csak azt vizsgálhatja, hogy a rendeletnek magánjogi jogviszonyok rendezése-e a tár­gya. — A 4420/1918. M. E. sz. rendelet alkalmazásához l. Mjogi Dtár XIV. k. 1. és 2. sz., Mjog Tára II. 7., 33., 35., 62. és 63. sz. — L. még a követ­kező 28. sz. esetet. Egyébiránt a 4420/1918*. M. E. sz. rendeletet törvényerőre emelte az 1920: XXXVI. t.-c. 77. §. i

Next

/
Thumbnails
Contents