Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

Má'gúujogi Böutvénylár, 3 II. iKúria 1920. jún. 1. P. V. 1 103 4920. sz.) — — A megállapított tényállás szerint a szóbanforiió földszintes kisebb fővárosi házastelken, melyei peresfelek egyenlő arányban örökösödés útján apjuktól 30 évvel ezelőtt szereztek meg és amelyet az alperes férje alakított át, egy szobát és konyhát elkülönítve a felperes, egy alkovos szobát, egy udvari szobát mellékhelyiségeivel pedig alperes szintén elkülönítve tartja és ezen felül alperes férje még az udvaron és (így udvari helyiségben tartja az ipara folytatásához szükséges építkezési állványokat, és egyéb szerszámait és a jelzett helyiségeken felül csak három kisebb egy-egy szobás lakás van, melyek bérlői összesen évi 600 korona bért fizetnek. Köztudomású, hogy a fővárosban igen nagy a lakásínség s a legnagyobb nehézségekkel és kockázattal jár az alperes férje üzlete folytatásához szükséges helyiségek megszerzése is, s így abban az esetben, ha a tulajdonközösség megszüntetése folytán alperes és férje a szóbanforgó helyiségekből távozni volnának kénytelenek, ez az alperesekkel szemben annál is inkább méltánytalan volna, mert a felperes a közösség megszüntetésére nézve az elvont jogon kívül egyéb tárgyi okot felhozni nem tudott. A dolog ilyen állásában, úgy tekintettel a pénz és az árúk, illetve ingatlanérték folyton tartó hullámzására is, idevonatkozó helyes álláspontja alapján a fellebbezési bíróság helyesen állapította meg, hogy a tulajdonközösségnek árverés útján való megszüntetése ezidőszerint alkalmatlan. III. (Kúria 1920. jún. 15. P. V. 1652, 1920. sz.) A tényállás szerint a lelek közös tulajdonát képező beltelken levő házat, amelyre nézve felperesek az alperesekkel fennálló közösség megszüntetését árverésen való eladás útján kérik, a peres felek abból a célból közösen építették, hogy lakásuk legyen s e célra váló tekintettel a házban levő három lakást akkép osztották fel, hogy egyik lakást a felperesek, a másikat az alperesek lakják, míg a harmadikat bérbe adják. A tényállás szerint Szombathelyen nagy lakáshiány van, nincs kizárva tehát, hogy az alperesek a ház eladása esetében lakás nélkül maiadnak. Végül köztudomású tény az is, hogy a pénz vásárló erejének nagymérvű csökkenése folytán az alperesek annak is vannak kitéve, hogy az ingatlan eladása esetében vagyoni helyzetükben hátrányt szenvedhetnek. A dolog ilyen állásában a m. kii'. Kúria is úgy találta, hogy az ingatlanra nézve fennálló tulaj1*