Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

X Tartalommutató. Lap Közös ingatlan vétele. 14. Oly esetben, amidőn a természetben külömben sem megosztható, helyesebben csak értékének nevezetes csorbítása mellett megosztható ingatlannál, az adásvételi szándék az egész ingatlan eladására és szerzésére irányul, a vételi ügylet egyik tulajdonostársnak jutalékára nézve sem jöhet létre joghatályosan, ha a szerződéshez nem valamennyi társtulajdonos járult hozzá 10 Szavatosság. 12. Családi ház építésére alkalmasnak állított ingatlan eladója szavatol az ingatlannak e célra használhatóságáért _ 9 13. Az életjáradék oly igény, amely a m. kir. Kúria 39. számú döntvényében szabályozott adóssági tehertől külömböző ; a vételkor már bekebelezve volt — tehát nyilvánvaló — ilyen teher, egyéb kikötés hiányában a vevőre átszáll; e teher megszűntének igazolására és törlésére tehát az eladó alperes csak akkor kötelezhető, ha ezt a kötelezettséget magára vállalta _ .... 10 (Adásvételtől elállás 1. a 23. sz. esetet.) Bérlet, haszonbérlet. 21. Abból, hogy a bérbeadó a bérlet lejárata utáni időre járó bérösszeget a bérlőtől elfogadta, nem lehet következtetni arra, hogy a felek között a bérleti szerződés hallgatag továbbra is fenntartatott „ _ „ „ ... .... „ _ „ 16 59. Jogszabály az, hogy a haszonbérbeadó, a szerződés felbontását a szerződés valamely lényeges kikötésének megsértése esetében akkor is kérheti, ha ez a szerződósben kikötve nincs. Az állandó bírói gyakorlat szerint pedig a kikötött trágyázásnak az elmulasztása, a szalmára és takarmányra vonatkozó kiviteli tilalom megszegése, ha ez oly mérvben törtónt, hogy ezáltal a haszonbérbeadó érdeke veszélyeztetve van, a szerződés felbontására jogosítja fel a bérbeadót .... ... ... .... .... .... .._ 74 60.1. Az állandó bírói gyakorlat szerint csak a haszonbéri viszony gazdasági jellegét lényegében sértő bérlői mulasztás vonhatja maga után a szerződésnek bírói megszüntetését, valamint az oly mulasztás, amelynek jogi következményéül maguk a szerződő felek állapítják meg a haszonbérleti jogviszony megszűnését. A már beállott perlekedés szülte feszült viszonyban csekélyebb jelentőségű szívességeknek megtagadása, avagy gazdasági szempontból lényegtelen eltérések a szerződés valamely részletkérdésében azonban a szerződós megszüntetésének jogi alapjai nem lehetnek. — II. Az ingyenes szerződéseknek rút hálátlanság okából való felbontására vonatkozó jogszabályokat visszterhes ós együttes gazdasági tevékenységet nem. követelő szerződésekré nézve kiterjeszteni nem lehet. Ezért a haszonbérlő részéről tanúsított tiszteletlen és becsületsértő magatartás a haszonbérlő irányában nem alkotja meg a szerződésbontó okot „ „. „_ .... ..... __. ... _ _ .... 75 61. Ha a haszonbérlő a terményekben kiköíött haszonbért vétlen lehetetlenülés folytán nem teljesíthette: ez a mulasztás szerződésbontó okul nem szolgálhat „ ... - .... _ ... .„. 76