Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

60 Magánjogi Üoíüvényiár. Indokok: Alaptalanul panaszolják az alperese* a felperesnek és az elsőrendű alperesnek előre adolt értékek mennyiségére vonatkozó ténymegállapítást, mert az I. r. alperesnek az örökhagyó és a III r. alperes által 12,400 K-ért vett ingatlannak 62Ó0 K-t levő télerésze, tekintet nélkül arra, hogy az ingatlan felerészben a yőre, az I. r. alperes férjére Íratott, egészben az I. r. alperes terhére számítandó, mert anyagi jogszabály, hogy a szülő állal a leánynak és vőnek adolt érték egészben a leánynak tudandó be, mivel az átadás a családi kapcsolatra tekintenél tönént, ezállal pedig az I. r. alperes nevére elhelyezett takarékpénztárt belét a számításból kiesik. Végül még kiemeli a Kúria. íiogv az állandó bírói joggyakorlat szerint a kclelesrészért felelős személvek fizetési kötelezettsége csak aránylagos, de nem egyetemleges, minthogy azonban az alperesek az ílélel ezen kijelentését panasz tárgyává nem telték, annak felülvizsgálatába a Kúria nem bocsátkozott. = Ad I. A szülők állal j;\érmekének vejével együttesen adolt ajándék egységéről más tekintetekben : Mjogi Dtár XH. 60,, XI. X. 1(50., V. 91. — Ad II. A tétel ily általánosságban homályos. A megajándékozott ivadéktársak felelősségére vonatkozólag a tétel állandó gyakorlattá váll ; Mjogi Dtár X. üi>., IX. 250., VIII. 34., 203., 248. 51 A tömény a bírót és bírósági hiuatalnokot elzárja minden a hivatali állásukkal össze nem egyeztethető ügynöki tevékenységtől és így attól is, hogy egyes esetben ilyen tevékenységet díjazásért vállaljon.. A közigazgatási tisztviselőnek ilyen jogcímű követelése bíróság előtt érvényesíthetőnek mondatott ki. (Kúria 1918. dec. 10. P. VIII. 47311918. sz.) A Kúria: Alperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a fellebbezési bíróság ílélelét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: Az 1869 : IV. t.-c. 8. §. 6. pontja szerint a bíró nem lehet ügynök, ezt a törvényes rendelkezést az 1891 : XVIL t.-c. 39. §-a a bírósági hivatalnokokra is kiterjesztene, minthogy pedig felperes alkalmazásban álló telekkön) vvezelő, léhát bírósági hivatalnok az idézett törvényes rendelkezés vele szemben is alkalmazandó. Az ebben a részben nem vitás tényállás szerint felperes kereseti igényéi abból a közbenjárói tevékenységéből származtatja.,