Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

Magánjogi Dönlvéhytccr. ti 'érzékiség ad jelleget és mert nem az alperes a felperes irányában/hanem leiperes — az alperes irányában tanúsítóit tűrhetetlen magaviseletet. A felperes tehát az alperestől ideiglenes nőtartást" joggal nem követelhet. A fellebbezési bíróságnak ez az ítéleti következtetése azonban téves. Téves azért, mert a házassági életközösségnek egyik leglényegesebb feladata és a házas felek egymás iránt tartozó egyik legfőbb kötelessége az, hogy nemi szükségleteiket kielégítsék és gyermekeket nemzzenek. Mert az okszerűen folytatott nemi élet különben is a fajfenntarló rendeltetésen kívül — mint a jelenlegi tényállásból is kitűnik — az idegzetre erosítőleg, a nemi abstineneia pedig bomlasztólag hat: következőleg az egészségre is komoly és súlyos következményekkel jár. A férj tehát, aki nejével az életközösséget folytatja, anélkül, hogy vele nemileg érintkeznék, a házasság természetével és rendeltetésével ellenkező oly viselkedést tanúsít és a házastársi kötelességeket oly súlyosan megsérti, amely vétke semmiesetre sem szolgálhat jogalapul a férjnek arra, hogy a felesége irányában a törvénynél fogva tartozó tartási kötelezettségétől szabaduljon, még akkor sem, ha a valóságnak megfelel, hogy a nő a férj irányában durva és kíméletlen volt. Mert a szakértők véleménye nélkül, pusztán a dolog természetéből folyólag az állapítható meg, hogy a nemi abstineneia az ingerlékenységet fokozza s oly testi és lelki izgatottságot teremt, amely a kedélyt elmérgesíti, vagyis természetszerűleg azt az állapotot idézi elő, amely durva és kíméletlen kifakadásokra vezet, s ennélfogva felperesnek durva kifakadását neki be nem számíthatók. Ily körülmények között az alperesnek kötelességmulasztása nem válhat jogforrásává annak, hogy a felesége irányában tartozó tartási kötelezettségtől szabaduljon, ellenkezőiéi: miután felperes férjének ezen kötelességszegése következtében a vele folytatott életközösséget jogosultan szakította meg, ez a ténykörülmény alperesre azt a kötelezettséget rója, hogy,miután a természetben szolgáltatandó tartás ily viszonyok között lehetetlenné vált, annak pénzbeli ellenértékét fizetni köteles. A Kúria tehát a felperes ez irányú felülvizsgálati kérelmének helyt adott és a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával a pénzben szolgáltatandó nőtartási kötelezettséget az alperes irányában megállapította. Tekintetlel pedig arra, hogy az alperes nem vonta kétségbe a városának tanácsa által kiállított és az iratoknál fekvő bizonvlatlaj támogatott s a háborús viszonyok által is indokolt azt a 3*