Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

Magánjogi Döntvénytár 2 ségü gyermeknek tartási kötelezettsége a nagyobb vagyoni teljesítési képességű gyermekre át nem hárítható. Ez a jogi felfogás azonban téves, mert a Kúria ítélkezésében kifejezésre jutott anyagi jogszabály szerint a gyermekek vagyontalan és keresőképtelen szőlőiket vagvonuk és illetőleg jövedelmük arányában kötelesek eltartani; de e kötelezettségtől mentesül az a gyermek, aki a tartási költség viselésével a saját illendő tartását veszélyeztetné. Ebből önként következik, hogy a felek között vitássá vált az a kérdés, hogy a felperes tartására havonként szükséges költséget az alperes mily arányban köteles viselni ? Ez a felperes minden gyermeke vagyoni helyzetének és illetőleg jövedelmének tüzetes megállapítása nélkül el nem dönlhető. E tekintetben azonban a fellebbezési bíróság — jogi álláspontjához képest a tényállást nem állapította meg. Ezért hiányos ítéleti tényállása a pernek a Küria által elfoglalt jogi álláspont alapján való elbírálásra nem alkalmas. — Elvileg eltérően Ptk. tvjav. (biz. szöv. ) 152. |§. 2. mondat. •••Gyermek mentességére nézve I. Mjogi Dtár XII, 433. --23. ~ A nö által férjhczmenetele alkalmával a férj házához vitt és ennek következtében a férj, közös birtokába és használatába jutott ágyneműek közös használati rendeltetésüknél fogva nem vonhatók a női szabad vagyon fogalma alá, hanem azok 'oly kiházasílási tárgyak, amelyre a férjnek is használati joga van ; az ilyen tárgyakat a férjétől különváltan élő nő sem vonhatja el a házasság fennállása alatt férjének közös használatából, hanem azokra vonatkozó igényét csak a házasság megszűnése esetében érvényesítheti. (Kúria 1918. oki. 1. P. Ili. 287o7l918. sz.) A Kúria: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok.... Az ítéleti tényállás szerint felperes (feleség) a keresetleveléhez A) alatt esatolt jegyzékben felsorolt ingókat