Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

Magánjogi Döntvénytár. 119 terhelte, s amennyiben ő az eladónak általános örököse. Ez az örökösi minőség a fellebbezési bíróságnak ide vonatkozó ténymegállapításából kétségtelenül megállapítható, miért is a még vitás kérdés csak az, hogy miután az e részben meg nem támadott tényállás szerint özv. T. Bálintné a kereseti ingatlant felperesnek eladta, ebből az eladásból T. Józsefet, mint az eladó általános örökösét, terheli-e és milyen felelősség. Joggyakorlat, hogy a nem tulajdonos eladó is az eladott dolgot a vevőnek szolgáltatni s ellenkező kikötés hiányában, a nem szolgáltatásból a vevőt érő kárt megtéríteni tartozik. A meg nem támadott tényállás szerint özv. T. Bálintné a kereseti ingatlant a felperesek részére meg nem szerezte s a tulajdonos akarata nélkül meg sem szerezhette. Másrészről kétségtelen az is, hogy T. József, mint az ingatlan tulajdonosa nem köteles — akarata ellenére — az ingatlant másnak átengedni, amin azért nem változtat az, hogy ő az eladónak általános örököse, mert az ő — nem az eladó jogán őt megiliető — tulajdona az eladó után való öröklés folytán meg nem szűnt és csak azért, mert örökössé vált, tulajdona tekintetében rosszabb helyzetbe, mint aminőben az öröklés előtt volt, nem kerülhet, miután ez az öröklés korábbi tulajdonjogát nem érintheti s azzal kapcsolatba nem hozható. Minthogy pedig T. József, a per adatai és állása szerint, ingatlanát felpereseknek átengedni nem akarja, s erre őt jogalap hiányában kényszeríteni nem is lehet, kétségtelen, hogy ő mint özv. T. Bálintnénak örököse a jogelőde részéről felpereseknek eszközölt eladásból más teljesítésre, mint kártérítésre, nem kötelezhető. * * — Figyelemreméltó alkalmazásra az örökös korlátolt felelőssége elvének, így is lehet indokolni : az örökös vagy cum viribus vagy pro viribus hereditatis felelős. Ha a hitelező a cum viribus-ra fekteti követelését, nem érhet célt, mert az ingatlan nem tartozik a hagyatékhoz; ha a pro viribus-ra, úgy akkor már eleve pénzben kell kifejezni azt a vagyonértékel, amelyen belül a hitelező magának kielégítést szerezhet (ez alapon tehát nem kérhet dologi végrehajtást, hanem csak végrehajtást pénzkövetelés behajtására). L. (irosschmid Fejezetek II. 122. §., kül. 10-14. jegyz. 95. Köztudomású, hogy a cséplőgéppel cséplésnél a tüzesetek nagyon gyakoriak: annyira, hogy ebből az' okból, joggyakorlatunk szerint a cséplőgéppel való üzem a csépeltető irányában a tüzokozás szempontjából veszélyes üzemnek tekintendő. Ebből folyik