Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

104 Magánjogi Döntvénytár. az már kiemelve lelt, a megállapított tényállás szerint a kérdésben forgó házat és beltelket még a peres felek jogelődei 38— 40 év előtt megosztották és mert ez az osztály felperest, aki az e részben meg nem támadott tényállás szerint az osztozkodó B. Lajos és felesége után az osztály tárgyául szolgált ingatlan közös tulajdonába öröklés, ajándék s osztály jogcímén jutott, mint jogutódot is köti. Nem változtat ezen sem az a körülmény, hogy az érintett osztállyal a felek a házat egyes helyiségei szerint különítették részekre, sem az a további körülmény, hogy a belsőség megosztása ellenére is a konyha és udvar, vagy más hasonló jelentőségű terület az érdekeltek között tényleg is közös használatban maradt; mert a peres felek jogelődei által létesített megosztásnak megfelelő telekkönyvi elkülönítést a telekkönyvi rendelet 49. §-a által hatályában fenntartott, 1854. július 23-án kiadott igazságügyminiszteri rendelet 59. §-a és a telekkönyvi betétszerkesztési utasítást tárgyazó 19,665/1893. I. M. szám alatt kiadott rendelet 114. §-a megengedik; és mert a megosztott és elkülönített ingatlanrészek mindenikének kiegészítő alkatrészévé lett közös konyhára és udvarra, mely alárendeltebb jelentősége mellett is mindenik elkülönített részbelsőségre nézve annak előnyösebb használata végett gazdaságilag egyaránt szükséges, magábanvéve és elkülönítetten a közösségnek kényszerű megszüntetését a fennálló joggyakorlat kizárja. * * — Ugyanígy Mjogi Dtár XI. 202. sz.; 1. ennek az esetnek a jegyzetét (Mjogi Dtár XI. 102.; VI. 136., 137. [Fiume] ; III. 47.; Dtár IV. folyam III. 180., VI. 54.). A házrészek szerinti megosztást viszont tkvileg keresztülvihetetlennek mondja Mjogi Dtár XII. 206. sz. 81. /. A H. T. 2. és 3. §-ainak a rendelkezése nem zárja ki azt, hogy a házassági ígéretet be nem váltó, illetőleg az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépett féltől a másik fél az általános magánjogi szabályok alapján kártérítést és elégtételt követelhessen az utóbb idézett törvényszakaszban nem említett, de az alapos ok nélkül való visszalépésből keletkező más jogcímeken. — //. Az eljegyzésszegő, aki jegyesét kereső foglalkozásával való felhagyásra bírta rá, felelős az ebből eredő kárért. — Elégtételt ítélt meg a