Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

46 Magánjogi Döntvénytár. 4800 K-s kölcsönkövetelése iránti zálogjog terhelte és helyesa másodbíróságnak az a megállapítása is, hogy az alperesek mint vevők és N. Zoltánné mint eladó között létrejött adásvételi szerződésben a vevő alperesek nem arra kötelezték magukat, hogy az ingatlanok megvételekor ebből a 4800 K-s jelzálogos tartozásból a még fennállott összes hátralékot egyszerre és azonnal kifizetik a hitelezőnek, hanem a vevők csakis ennek a 4800 K-s törlesztéses kölcsönnek folytatólag a már kikötött részletekben való teljes törlesztését vállalták el. Hasonlókép helyes megállapítás az is, hogy a N. Zoltánné tulajdonában visszamaradt és a nagyszebeni földhitelintézetnek a fenti 4800 K-s követelésére vonatkozó zálogjogával szintén megterhelt doroszlai 220. sz. telekjegyzőkönyvbeni ingatlanok más végrehajtatok szorgalmazására 1909. márc. 30-án bírói úton elárvereztettek és a befolyt vételárból kielégítendőleg a nagyszebeni földhitelintézet fenti követelésére a végrehajtási törvény 190. §-a alapján 2111 K 46 í-t felszámított és sorozni kért, a periratok között levő 149/912., 531/912. és 2876/913. tkvi szám alatti végzések pedig igazolják, hogy e követelésére a nagyszebeni földhitelintézet részére 1860 K tőke és 1474 K 64 f után 1909. máj. 11-től járó 7 2% kamat és 217 K 90 f költség utaltatott ki. Ily tényállás alapján a kir. Kúria a felperest keresetével elutasító másodbíróság ítéletét helybenhagyta, mert az a körülmény, hogy a nagyszebeni íöldhitelintézet, mint az elárverezett ngatlanon felperest rangsorban megelőző jelzálogos hitelező a végrehajtási kielégítési alapból a fenti követelésére a szabályszerű sorrendi tárgyalás eredményéhez képest részben kielégítést kapott és azáltal felperes mint későbbi jelzálogos hitelező elesett attól, hogy az árverési vételárból kielégítést nyerjen, az alperesekkel szemben egyáltalán nem létesített jogalapot s így nem adott kereseti jogot felperesnek arra, hogy az ily módon tőle elvont összeget alperesektől mint vele jogviszonyban nem álló harmadik személyektől követelhesse; mert igaz ugyan, hogy a végrehajtási tömegtől a nagyszebeni földhitelintézet által ekkép elvont összeget alperesek mint vevők voltak kötelesek N. Zoltánné mint eladóval. szemben elvállalt kötelezettségük szerint a nagyszebeni földhitelintézetnek sajátjukból fizetni és így, amennyiben alperesek az általuk megvett ingatlan vételárára ezzel az összeggel kevesebbet fizettek, ez az összeg N. Zoltánnét illeti, de ez csak N. Zoltánnénak adna jogot alperesek, mint az ő ingatlanának vevői ellen a keresettel való fellépésre, vagy esetleg jogot adna erre annak, aki N. Zoltánnénak ezt az igényét végrehajtásiig lefoglalva, avagy N. Zoltánné meghatalmazása, vagy