Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

80 Magánjogi Döntvénytár. 13. Jogszabály, hogy aki valamely jogügyletnek tévedés miatt hatálytalanítását kéri, nincs jogosítva a hatálytalaníttatni kért jogügylet alapján neki járó szolgáltatást elfogadni. Aki tévedésének fel­ismerése után a másik fél szolgáltatását bírói le­tétből felveszi, ezáltal a szerződést magáévá tette és azt megerősítette, ennélfogva annak hatálytala­nítását sikerrel nem kérheti. (Kúria 1916. nov. 21. P. II. 3972/1916. sz.) A kir. Kúria: A felperes felülvizsgálati kérelmét elutasítja, ellenben az elsőrendű alperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletének azt a részét, amellyel a fel­peres és elsőrendű alperes között 1914 július 14-én létrejött, a keresethez C) alatt csatolt megállapodást érvénytelennek mondta ki és a nevezett alperest a per és lellebbezési költségben elma­rasztalta, megváltoztatja, felperest keresetével az elsőrendű alpe­ressel szemben is elutasítja stb. Indokok: Felperes keresete a dr. M. Gyulával 1914. évi július 14-én kötött, a keresethez C) alatt csatolt egyezségnek a felperes tévedése alapján való hatálytalanítására irányul, amely egyezségben felperes az elsőrendű alperes ellen megítélt és a másodrendű alperes ingatlanaira bekebelezett 28,000 K követe­lése és járulékainak kiegyenlítéséül 29,000 K-t elfogadott. Ez a kereset tehát, amely nem valamely jogviszony vagy jog fennállásának vagy fenn nem állásának bírói megállapítását, hanem egy egyezségnek hatálytalanítását célozza, a Pp. 130. §-a alá eső megállapítási keresetnek nem tekinthető. A fentebb megjelölt egyezség hatálytalanítására irányuló ke­resetnek pedig nincs helye, mert a fellebbezési bíróság ítéleté­ben tényállásként van megállapítva, hogy felperes a C) alatti egyezség alapján előbb 11,000 K-t, később 2000 K-s részletek­ben 8000 K-t felvett; utóbb a 29,000 K-nak és kamatainak még hátralevő és az elsőrendű alperes által bírói letétbe helye­zett részét szintén felvette, tehát az egész egyezségi összeget megkapta és ennek az összegnek egy részét akkor vette fel, amikor már tudta, hogy a jelzálogul szolgáló ingatlanokat má­sodrendű alperes 200,000 K-ért megvette. Jogszabály, hogy aki valamely jogügyletnek tévedés miatt

Next

/
Thumbnails
Contents