Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

12 Magánjogi Döntvénytár. kiürítette és e két lakás a rongálások helyreállítási idejének beszámításával félévig 1914. évi október havától 1915. május ii napjáig üresen maradt, az ez időre vesztett lakbér 800 + 810 = 1610 K-t teszen ki. 3. Az F) alatti fellebbezési bírósági ítélettel a jelen perbeli felperes özvegy N. Elekné egyik lakója részére a rögtöni kiköltözés folytán szenvedett kárában és perbeli költségeiben 476 K 22 f megfizetésére köteleztetett és felperes ügyvédének e perben felével szemben felmerült díjait és költségét 308 K 40 f-ben állapította meg, összesen tehát 3414 K 62 f összegben állapíttatott meg az a kár, melyet felperes az előadottak alapján szenvedett. Jogszabály, hogy aki jogát oly módon gyakorolja, hogy ezáltal másnak vagyonában kárt okoz, ha eljárása szándékosságra, vagy gondatlanságra vissza nem is vezethető kártérítéssel tartozik mindazokért az anyagi hátrányokért, melyek e jognak gyakorlásával okozati összefüggésben állanak, már pedig a fentebbiekből kifolyólag kétségtelen, hogy az okozati összefüggés alperes eljárása és a felperes károsodása között fennforog. A fellebbezési bíróságnak ítéleti indokolása szerint felperes házának kijavítási költsége csak oly terjedelemben állapíttatott meg, hogy ezáltal az említett ház használhatósága az előbbi állapotba visszaállíttassék és ennélfogva alaptalan alperesnek az a panasza, hogy a bíróság a festési és mázolási munkák költségeinek megítélésével felperest jogtalan anyagi előnyhöz juttatta. Felperes két lakójának a házából történt időelőtti kiköltözése folytán félévig e két lakrész üresen maradt részint amiatt, hogy e két lakrészen a javítások eszközöltessenek, részint azért, hogy február hónapja a lakbérszabályzat értelmében nem lévén költözködési évnegyed, ebben az időben az üres lakások rendszerint bérbe nem adhatók és alperes ezzel szemben a per adatai szerint nem kívánt bizonyítani oly tényeket, melyekből a fellebbezési bíróság a bérbeadás lehetőségét megállapíthatta volna, következőleg felperes alperestől a fentebb jelzett okozati összefüggésnél fogva ügy az 1610 K elmaradt lakbért, mint a fentebb 4. tétel alatt özv. N. Elekné részére megítélt marasztalási összeget jogosan követelheti. Ez okból jogosan követelheti alperestől az imént említett perben az ügyvédi képviseletével felmerült költséget is, mert alperesnek felelősségénél fogva részben az alperes érdeke is képviselet folytán védelemben részesült és az ügyvédi képviseletet említett per bonyolultabb természeténél fogva a kir. Kúria sem találta szükségfelettinek. * * = Ptk. tvjav. bizotts. szöveg 412. §., v. ö. Mjogi Dtár X. 188.. Dtár IV. folyam IV. 97.