Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Tartalommutató. XXXV Ha azonban a tulajdonjog tekintetében a telekkönyvi álláa és az anyagi jogállás között eltérés fenn nem forog, a telekkönyvi közhitelesség oltalma igénybevételének szüksége és helye nem lehet 103 160. 1. Azokkal a jogszerzőkkel izemben, akik nem a forgalom útján, illetve jogügylet által szerzik nyilvánkönyvi jogaikat, tehát azokkal a jelzálogos hitelezőkkel szemben, kik nem a telekkönyvi bejegyzéssel nyerendő biztosítékra való tekintettel hiteleznek, hanem arra való tekintet nélkül nyújtottak hitelt és utóbb oak egyoldalúlag kercmek telekkönyvi biztosítást és veszik igénybe az evégből a torvény által engedett módokat, a telekkönyvnek a tényleges jogi állapottal való meg nem egyezése érvényesíthető. II. Ehhez képest a telekkönyvi tulajdonos ellen a tkvi rendt. 88. §-a alapján szerzett zálogjogi előjegyzés hatálytalan, ha annak kérésekor az ingatlan már másnak el és át volt adva, habár az előjegyzés alapjául szolgáló követelés az adásvételi szerződésnél korábban keletkezett is 225 Törlési per. 76. I A telekkönyvi rendtartás 104. §-a a telekkönyvi feljegyzések eseteit nem taxative, hanem csak példaszerűen sorolja fel, a tulajdonjog korlátozásai pedig kétségtelenül feljegyzés tárgya lehetnek, amennyiben azok a törvénnyel s a fennálló egyéb jogszabályokkal nem ellenkeznek 99 Telekkönyvi kérvények. 201. A telekkönyvi bírónak, midőn a telekkönyvi rendelet 127. §-a értelmében a kérvényt a telekkönyvvel összehasonlítja és a jelzálogi előjegyzés megállapítása végett bemutatott váltót megvizsgálja, az utóbbit csak abban az alakban és azzal a tartalommal lehet figyelembe vennie, amely alakban és tartalommal azt a folyamodó eléje terjesztette. A váltó utólagos jogos keltezése kérdésének a tisztázása a telekkönyvi eljárásban ki van zárva 285