Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

"XIV Tartalommutatő. talán, ha az átruházás visszterhes volt ugyan, de a visszteherként jelentkező vételár nem a megkárosított hitelező követelésére fordíttatott. — II. A harmadik személy, akire az adós hitelezőjének megkárosítására irányuló célzattal vagyonát átruházta, tűrni tartozik, hogy a reá ruházott vagyonból az adósnak hitelezője követelésére nézve magát végrehajtás útján kielégíthesse; egyéb vagyonával csak abban az esetben tartozik a reá ruházott vagyonérték erejéig felelősséggel, ha a reá ruházott vagyont elidegeníti, vagy annyira megterheli, hogy abból a hitelező követelését ki nem elégítheti. — III. Ellenben az átruházás hatálytalanítása iránt folyamatba tett perben a^parnyertes hitelező felperesnek okozott perköltségért és az ezzel egy tekintet alá eső egyéb költségért az átruházott vagyonban része* sülő félként perben álló alperes egész vagyonával felelős 159 121. Aki az adóssal a hitelező megkárosítására csalárdul összejátszik, az elvont vagyon értéke erejéig sa ját vagyonával is felel és pedig abban az esetben is. ha az adósnak maradt még vagyona 163 182. Ha a vállalkozó a közszállításoknál az árú minőségét, árát és a szállítás egyéb feltételeit tekintve, előnyös vagy legalább megfelelő ajánlatot teisz, akkor a döntésre hivatott hatóság azt a közbenjáró ajánlatára való tekintet nélkül fogadja el. Eszerint — a hatósági közegek kötelességszerű eljárását feltételezve — kizártnak tekintendő, hogy a közbenjáró az ajánlat eredményét a szállító javára befolyásolhatta, ha pedig a közbenjáró meg nem felelő ajánlat, elfogadását eszközli ki az illető közeg kötelességszegése révén, az tiltó szabályba ütközik. Ezen téren tehát a közbenjárás vagy felesleges vagy tilos és épen azért ha tilos, akkor a jó erkölcsökbe ütközik és bíróilag nem érvényesíthető az annak fejében kikötött jutalék 259 232. Nem ütközik a jó erkölcsökbe magasabb állású közigazgatási tisztviselőnek az a ténykedése, mellyel erdő faállományának eladására vonatkozó közvetítői megbízást díjazás kikötése mellett fogadott el 335 Kétoldalú szerződés teljesítése. 130. A bíróság a felperest illető vételi jog gyakorlására az ítéletben 15 napi határidőt szabott s az esetre, ha a felperes a vételárat ez idő alatt le nem fizeti, a vételi jogot megszűntnek mondva ki, a felperest pervesztesnek nyilvánította 175 ("Visszatartási jogra 1. a 136. sz. esetet Fakitermelési szerződés c. a.) Szerzödéssze/jés. 82. Kétoldalú jogügyleteknél az egyik fél mulasztása rendszerint csak a teljesítés követelésére szolgáltat alapot, a szerződés felbontása azonban nyilt kikötés hiányában sincs kizárva akkor, ha a szerződésből megállapítható, hogy annak nem teljesítése a másik fél javára szerződésbontó oknak minősül 111 83. Szerződéses kötelezettség megszegésénél nincs jogi alapja annak, hogy alperes a szerződés megszegéséből eredett vagyonjogi hátrányt csak akkor legyen köteles elhárítani, ha a jogosított fél annak az elhárítására a maga részéről már mindent megtett, hanem ez a megtérítési kötelezettség már azzal és akkor előáll, ha és amikor a kötelezett fél a szerződést megszegte 112 97. II. Ha az adós az aránylagos teljesítéshez való jogát eleve ki nem ' kötötte, nem védekezhetikazza], hogy több megrendelést fogadott el, mint amennyi árút szállíthatott 129