Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)
Tartalommutató* Lap Egyetemleges jelzálcxjjog. 38. Ha ugyanazon tulajdonosnak egyetemleges jelzálogjoggal terhelt több ingatlana közül az egyiknek a vevője a tulajdonossal szemben a jelzálogos tartozást átvállalta is, pusztán ezen az alapon nem válik felelőssé a másik ingatlanon az egyetemleges jelzálogjogot követő rangsorban bejegyzett hitelezővel szemben azért a hátrányért, amely az utóbbit abból az okból érte, hogy az egyetemleges jelzálogjoggal biztosított követelést egészén ennek az ingatlannak az árverési vételárából elégítették ki 45. Biztosítéki jelzálogjog. 25. A biztosítéki jelzálogjoggal fedezett hitelezési viszony megalapítását nem gátolja meg s a megalapított hitelezési viszonyt nem szünteti meg az a körülmény, hogy a zálog másnak a tulajdonában van vagy másnak a tulajdonába került 34 104.1. Jogszabály az, huny adós az engedményezővel való jogviszonyából eredő kifogásait az engedményesnek is ellenvetheti, ha a kifogás oly alapon illeti meg, amely már az engedményezés és erről történt értesítése, illetve a jelzálogjog tkvi bejegyzése idejében megvolt. — II. Ez a szabálya biztosítéki jelzálogjog átruházása esetében is alkalmazandó. — III. A biztosítéki jelzálogjog tekintetében a telekkönyv a követelés valódisága és fennállása iránt vélelemre alapot nem szolgáltat és azért az engedményes az engedményezett követelés mibenléte iránt a telekkönyvben való bizalmára nem hivatkozhatik .. 139 Jelzálogjog h a szőnél vezet en. 122. Az özvegyi jogot terhelő jelzálogjog az özvegy házasságralépésével akkor is megszűnik, ha az özvegy a hitelezőjének megkárosítására irányuló célzattal lépett házasságra 164. Kegyuraság. 22. II. A kegy urasággal összekötött birtok eldarabolása folytán keletkezett egyes birtokrészletek tulajdonosait a kegyúri terhek csak ingatlanaiktérmértéke arányában és nem egyetemleges kötelezettség gel terhelik 30Szerzői jog. 50. Az 1884: XVI. te. 58. $-a a képzőművészet alkotásaira alkalmazást nem nyerhet 80 60. Aki bizonyos területre nézve a szerzőtől a színmű kizárólagos előadásának jogát megszerzi, ebben a körben a szerző jogutóda s mint ilyen, az 1884 : XVI. tc. 3. és 59. §-a alapján az említett tc. 25 — 41. íjaiban szabályozott eljárás útján veheti igénybe a bírói védelmet minden oly támadás ellen, amely az előadási jog kizárólagosságát sérti 81 106. Az Olaszországgal a szerzői jog tárgyában kötött nemzetközi egyezményt becikkelyező 1891 : III. tc. VII. cikkének végbekezdése szerint az ennek az egyezménynek hatályba lépte előtt jogosan előadott színmüvek vagy más zenés színmüvek ezentúl is előadhatók 142:
