Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)
64 Magánjogi Döntvénytár. örökhagyó hagyatékához tartozik ; másrészt S. Ferenccel és érdektársaival szemben a felperes pusztán az átadási végzéssel nem szerzett olyan kizárólagos tulajdonjogot, hogy annak alapján a betétnek birtokát követelhetné, annál kevésbbé, mert S. Ferenc és érdektársai által a felperes ellen is folyamatba tett és a jelen perrel egyesített perben előterjesztett kereseti kérelem épen annak bírói kimondására irányul, hogy a betéti összeg nem képezi S. Gáspár örökhagyó hagyatékát, hanem S. Ferenc és érdektársai külön tulajdonát, miből okszerűen következik, hogy ennek az elő zetes jogkérdésnek jogerős eldöntéséig felperes annak a betétnek, mint vitás hagyatéknak birtokába adását jogszerűen nem követelheti. 51. Ha az özvegy özvegysége ideje alatt gyermeket szül, mely elhalt férjétől nem származhatik: ez a körülmény egymagában érdemetlenné teszi őt az özvegyi jogra, habár nem él is ágyassági viszonyban. (Kúria 1916. okt. 17. Rp. I. 6146/1916. sz.) Az újvidéki kir. törvényszék: Az alperest özvegyi haszonélvezeti joga telekkönyvi kitörlésének tűrésére kötelezi. Indokok: A kir. törvényszék megállapítja, hogy alperes 1914. aug. 28-án gyermeket szült, amiből arra való tekintettel, hogy az alperes 1910. óta gyakorolja az özvegyi jogot, kétségtelen, hogy az alperes özvegysége idejében a jó erkölcsökbe ütköző olyan életet folytat, amelynél fogva a bírói általános gyakorlat szerint érdemetlenné vált az özvegyi jogra és elvesztene az özvegyi haszonélvezethez való igényét. Emellett feleslegessé vált ama vitának az eldöntése, hogy alperes F. F.-el házasságonkívüli viszonyban él-e együtt; mert felperesek az özvegyi haszonélvezethez való igényét elvesztett alperessel szemben eme haszonélvezeti jognak kitöröltetését arra való tekintet nélkül, hogy az alperes kivel folytalja az özvegyi jogaal össze nem férő életet, feltétlenül követelhetik. (1914. dec. 31. 20,441/914. P.) A szegedi kir. ítélőtábla: Az elsőbíróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1915. május 10. P. II. 832/915. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét felhívott indokaiból helybenhagyja. ¥ ¥ — L. Mjogi Dtár X. 137. és 203. sz. eseteket és a hozzájuk írt jegyzeteket.