Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)
Magánjogi Döntvénytár. 55 A kir. Kúria: Az alperes felülvizsgálati kérelmét elutasítja. Indokok: A mérlegelt tanúvallomásokból helyesen vonta le a fellebbezési bíróság azt a ténybeli következtetést, hogy az alperes cég tulajdonosának, S. Lajosnak felesége által a háború folyamán is fenntartott kisebb üzlet keretén belül, az üzlet folytatásának céljaira a nagyobbik helyiség is használatban van. Kétségkívül használatban van ugyanis az az üzlethelyiség, amelyben 280—300 pár cipőt tartanak, amelynek kiárusítását bár nem ugyanazon helyiségben, de a cipőüzletnek más helyiségében folytatják, amely célból a kérdésben forgó helyiség redőnyét többször felhúzzák, oda a kisebb üzleti helyiségből vevőket visznek át, dobozokat oda be s onnan kivisznek. Eme használat megállapítása ellen irányuló felülvizsgálati panaszt tehát alaptalannak kellett találni, mert egyébként a fellebbezési bíróság az okokat, amelyek ítéleti döntésének alapul szolgáló meggyőződését előidézték, ítéletében tüzetesen felsorolta s ekkép indokolási kötelességének is a Pp. 270. §-a értelmében megfelelt. Az ekként sikertelenül támadott ítéleti tényállás a Pp. 534. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is az ítélet alapjául szolgál. Alaptalannak kellett tekinteni az alperes felülvizsgálati panaszát abban a részében is, mely anyagi jogszabálysértést vitat. A megállapított abból a tényállásból ugyanis, hogy bár S. Lajos az alperesi cégnek tulajdonosa, az 1914. évi augusztus 1-én hadbavonult és ezidőszerint is katonai szolgálatot teljesít, — a nevezett cipőüzletének folytatása nem szünetel, hanem a cégtulajdonos felesége férjének távolléte alatt is folytatja az üzletet, — helyesen vonla le a fellebbezési bíróság azt a jogi következtetést, hogy ez üzlet céljaira szolgáló helyiségeknek bérét az alperes tartozik megfizetni. Nem függesztheti fel ugyanis e bérfizetési kötelezettségét az a körülmény, hogy az üzlet továbbfejlesztése céljából, az 1914. évi május havát megelőzően is bérelt kisebbik helyiségen kívül, az alperes által a jelzett időtől szintén bérbevett nagyobb helyiség, a háború kitörése s a cégtulajdonos hadbavonulása folytán, egyelőre még a tervbevettnek megállapított módon és mérvben nem használtatik. v A VI. moratóriumi rendelet 4. §-a 8. pontjának utolsó bekezdése, illetve a moratóriumfeloldó rendelet 8. §-a vonatkozó rendelkezésében ugyanis helyesen csakis akként értelmezhető, hogy a bérfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás, — a jelzett körülmények között is, — csak akkor engedhető, ha ezek következtében az üzlet szünetel, ellenben az esetben, ha az üzlet — bár a tervezett méretekben nem is fejleszthető, — de azt a
