Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Magánjogi Döntvénytár Mert az A) alattinak azzal a rendelkezésével szemben, hogy alperes a jövedelem-íeleslegből úgy apanageirozza gyermekeit, ahogy ő akarja és jónak látja ; az a tény, hogy alperes a már megjelölt időben havonként 1000 K-val akarta és látta jónak a felperest segélyezni s hogy másrészről a felperes ezeket az összegeket esetenként ellenmondás nélkül elfogadta és átvette, csak abban az esetben lehetne alkalmas annak a megállapítására, hogy ezáltal a peres felek alperesnek az apanage mérvének meghatározására vonatkozó szerződéses jogát újabb megállapodással a felhozott értelemben szabályozták, ha meg lennének állapítva egyúttal azok a ténykörülmények is, amelyekből indokoltan volna következtethető, hogy az 1000 K-ra havi apanage adása és elfogadása a felek részéről ilyen célzattal eszközöltetett. Miután azonban ebben az irányban ténymegállapílás nincs s nem is kéretett: nincs is elfogadható alap arra a jogi következtetésre, hogy alperes az említett szolgáltatásokkal a íelperes apanagea összegének jövőben való megállapítására vonatkozó jogát kimerítette, úgyszintén arra sem, hogy a szolgáltatással és elfogadásával a peres felek között az eredeti szerződéstől eltérő új megállapodás létesült a felperesnek járó apanage mérve tekintetében. Ezek ellenére a kir. Kúria alperesnek azt az álláspontját sem találta elfogadhatónak, hogy ő az A) alatti IX. pontjának fentebbi rendelkezéséből folyóan korlátlanul és tetszés szerint állapíthatná meg a felperesnek adandó apanage évi vagy havi összegét. Mert meg van állapítva, hogy a kötelem-vállalás az apanage szolgáltatást illetően visszterhesen s annak ellenében történt az alperes részéről, hogy a felperes és testvérei az ő javára az egész hagyaték haszonélvezetét átengedték s lemondottak az alperes özvegyi jogának korlátozásáról, ami kizárja azt, hogy a visszteher összegszerű meghatározása egyedül az alperes belátására és jó tetszésére bízatott s mert másrészről az apanage céljával és rendeltetésével is ellenkeznék s épen ezért valószínűilen, hogy annak mennyiségét, a szolgáltatásra kötelezett tél önkényűleg és így a szükségletekhez képest esetleg aránytalanul csekély mérvben szabhatta meg. Ha mégis ezek ellenére alperesnek az apanageadásra vonatkozó kötelezettségét a szerződő felek a fentebbi szövegezéssel foglalták írásba, annak értelmét illetően a szerződő felek egymáshoz való viszonyának leginkább megfelelő azt a magyarázatot kell elfogadni, hogy a gyermekek szülőjüknek azt a jogát, hogy őket a jövedelem-fölöslegből ne örökrészeik arányában és 4*