Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Magánjogi Döntvénytár. 37 Végül a vallás szabad gyakorlatáról rendelkező 1895: XLIII. t.-c. 20. §. 1. bekezdése szerint az illetékes miniszternek joga van a vallásfelekezeteknél létező alapítványokra és vagyonkeze­lésükre a főfelügyeletet gyakorolni, különösen őrködni afelett, hogy az ily alapítványokat el ne idegenítsék, ne csorbítsák vagy azok a kezelés rosszasága miatt veszendőbe ne menjenek és hogy valósággal egyházi s a törvényben megengedett oktatási, nevelési vagy jótékonysági célokra fordíttassanak és az alapítvá­nyokat az alapítók akarata értelmében használják fel. A most felhívott mindegyik törvényes rendelkezés, de külö­nösen az utóbbi törvénynek az a szabálya, melynél íogva az illetékes miniszter jogkörébe tartozik az afelett való őrködés is, hogy az alapítványok a törvényben megengedett célokra fordít­tassanak, magában foglalja az alapítványok létesülésének kérdé­sébe való beavatkozás jogát is, mert nem lehet hatásosan őr­ködni afelett, hogy valamely alapítvány a megengedett célokra fordítlatik-e ? ha a felügyeletet gyakorló már előbb meg nem győződhet arról, hogy az a cél mily természetű ? A kifejtettek alapján az alapítványok tekintetében fennálló íőfelögyeleti jogot a kir. ítélőtábla akképen értelmezte, hogy abban az alapítványok létesülésénél való közreműködés joga is benne van. Ez a közreműködés pedig mindaddig, amíg a törvényhozás máskép nem rendelkezik, legmegfelelőbben az alapítólevelek el­készítése és annak a felügyeleti hatóság által való jóváhagyása által érvényesül; aminthogy azt a felhívott régi törvények is és eze­ken felül még a Foglár-féle alapítványi törvénybe iktató 1741. évi XLIV. t.-c. kifejezetten is megemlíti, és a hosszú időn át egységesen és állandóan követett bírói gyakorlat is igazolta. Minthogy pedig a Kemenes-alapítványra nézve ily felügyelő hatósági jóváhagyással ellátott alapítólevél ezidőszerint nincsen: nincs törvényes ok arra sem, hogy az alapítvány vagyona az alapítvány kezelésére hivatott közegnek kiutalványoztassék. A per- és az azzal egy tekintet aláeső fellebbezési költség­ben, a kir. tábla a PTR. 251. §-án alapuló jogánál fogva a fel­perest pervesztessége dacára a per körülményeinél fogva és azért nem marasztalta, mert a kir. ítélőtábla álláspontjával egyező régebbi bírói gyakorlattól eltérő jelenlegi bírósági döntések a per meg­indítására alapul szolgálhattak. * ¥ = Ai ítélet indokolásának perjogi vonatkozású részeit a Perjogi Dtár közli. Ugyancsak a Kemenes-alapítványra vonalközig; a Mjogi Dtár IV. 5. sz. esel. A kir. Kúria jelenlegi gyakorlata szerint kegyescélú alapítványok kormány­hatósági jóváhagyás nélkül létesülhetnek s a főfelügyelet csak a már létrejött

Next

/
Thumbnails
Contents