Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Magánjogi Döntvénytár. ... .(Kúria 1915. szept. 28. Rp. II. 4215/1915. sz.) Á kir. Kúria: A felpereseket felülvizsgálati kérelmükkel eluíasítja. Indokok: A tényállásban megállapított ama körülmény alapján, hogy a táncmester elsőrendű felperesnek 1914. évi augusztus hó l én történt hadbavonulása után az 1914. évi november hó 7-ig terjedő idő alatt a bérlő felperesek a bérbeadó alperesnek a bérletet fel nem mondották, hanem ez alatt az idő alatt csak a bérleti összeg mérséklése iránti, de sikerre nem vezetett tárgyalások voltak a peres felek között és hogy a bérletet a felperesek az alperesnek csak az 1914. évi november hó 7-én mondották fel: a fellebbezési bíróság, a hatodik moratóriumi rendelet 17. §. IV. pontjában, illetve a moratóriumfeloldó rendelet ezzel egyező 25. §-ának IV. pontjában foglaltakra figyelemmel, helyesen és a fő- és székvárosi lakásbérleti szabályrendelet 28. §-ában foglaltaknak megfelelően, tehát a S. E. 185. §-a b) pontja alá vonható jogszabálysértés nélkül szüntette meg csak az 1915. évi május hó 1 napjával a peres felek között 1911. december hó 16-ik napján, illetve 1912. évi november hó 1. napján, öt évre létrejött bérleti szerződést, amelynek évi bérösszege a felperesek szerint is kitesz annyit, amennyi az idézett lakbérszabályrendelet 28. §-a értelmében félévi felmondást von maga után. De alaptalanok azok a felperesi panaszok is, amelyek szerint a fellebbezési bíróság keresetüknek a 2000 K biztosítéki összeg kiadása iránti részét jogszabálysértéssel utasította el. A fellebbezési bíróság idetartozó ítéleti tényállása szerint ugyanis az alperes a felperesek kívánságára a bérleményen az eredeti építési tervtől eltérő, a peres felek egymásközti jogviszonyában 5000 K becsértékűnek megállapított átalakításokat eszközöltetett és felperesek ezen átalakítások megtörténte után vették birtokukba a bérleményt. Eme tényállás alapján figyelemmel arra, hogy a peres felek közötti jogviszonyt szabályozó A) alatti bérleli szerződésben, a szóbanfor^ó átalakítások részletes felsorolását tartalmazó részt követően az foglaltatik, hogy a felperesek által az alperesnek biztosítékul adott 2000 K-át a szerződés megszűntével a felperesek vagyontalansága vagy fizetésképtelensége esetén az alperes a visszahelyezési költségek fedezésére magának megtarthatja : jogilag az következik, hogy felpereseknek nincs jogszerű igényük ennek a 2000 K-ának a kiadásához, mert felpereseknek a peresfelek egymás közötti jogviszonyában való vagyontalansága, illetve fizetésképtelensége a jelen esetben nyilvánvaló már abból, hogy a felperesek által az alperesnek az ij alatti szerződés