Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Tarlalommutató. XLHI Lap nek fedezésére nem elégséges, a tényleg kiszolgáltatott tartás értekének az a többlete, mely az átruházott vagyon jövedelméből fedezetet nem nyerhetett, vissztehernek tekintendő akkor is, ha a vagyonátvevő az átruházó eltartására, ennek vagyontalansága esetében, a törvénynél fogva kötelezve van 117 92. Az ideiglenes törvénykezési szabályok 4. §-ában meghatározott biztosítási jog csakis akként magyarázható, hogy a szükségörökösök, ha kötelesrészüket veszélyeztetve látják annak tékozlása következtében, aki után öröklésre hivatva lesznek, kötelesrészük biztosítása céljából zárlatot kérhessenek az ilyen tékozló ellen ennek meglevő vagyonára ; de ez a jog nem terjedhet ki arra is, hogy a harmadik személy javára tett ajándékozást, kötelesrészük megsértése miatt még az ajándékozó életében, tehát öröklési joguknak megnyílta előtt megtámadhassák, aki §lőzetes zárlat hiányában szabadon rendelkezhetett vagyonáról és biztosítást szerezhessenek az ajándékozott vagyonra a megajándékozott ellen 140 Az öröklés joghatásai. Hagyatéki hitelezők. 36. A kiskorú nevében tett örökösi nyilatkozat — bár a gyámhatóság jóváhagyta — a kiskorúra nem kötelező, ha a nyilatkozatot tevő apa érdeke a kiskorú érdekével ellentétes, mert a hagyatéki tárgyalásnál az apa ez esetben a kiskorút nem is képviselhette 63 55. III. Temetési költség egész összegében a szerzeményi vagyont terheli 93 56. A temetés költsége hagyatéki teher lévén, azért az örökösök felelősek azzal szemben, aki az örökhagyó kívánságához képest a temetést rendezte. E költségek közé tartozik az örökhagyó holttestének kívánsága szerinti átszállításával kapcsolatos költség is 95 89. A kir. Kúriának 34. sz. döntvénye nem nyerhet alkalmazást olyan esetben,amidőn a hagyaték-átadó végzés szerint a hagyatéki ingatlan az adóst örökségül megilletvén, az adós lemondása folytán, tehát az ő jogán adatik át harmadik személynek '. 136 167. A túlterhelt hagyatékot az örökös nem rendezheti tetszése szerint, hanem a hagyatéki hitelezőknek aránylagos kielégítése céljából a hagyatékra csődöt kell kérnie. Ha ezt, valamint az összes hitelezők közbenjöttével az arányos kielégítésnek csődön kívüli megkísérlését elmulasztja, úgy az örökös a kielégítéshez nem jutó hagyatéki hitelezővel szemben nemcsak a csőd esetén erre jutó hányad, hanem a hitelező teljes követelése erejéig személyesen felelőssé válik. Ez a felelősség hasonló mértékben terheli a hagyatéki vagyonhoz tartozó valamely érték rosszhiszemű megszerzőjét a megszerzett érték erejéig 280 182. Kiskorú örökös még gyámhatósági jóváhagyás mellett sem kötelezheti magát arra, hogy az örökhagyó tartozásaiért nemcsak az örökség erejéig, hanem egész vagyonával legyen felelős 301 Örököstársak viszonya. 74. A gyámtv. 113. §. ut. bek. alapján nem támadható meg a gyámhatóságtól jóváhagyott osztályegyezség, melyben a kiskorú elismeri anyai örökségére nézve atyjának utóöröklési jogát, ha ez viszont