Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Tartalommutató. xxxm Lap a megmaradt munkaképességével megkereshető jövedelem, hanem káráúl egyedül a balesetkori keresményének a munkaképességcsökkenés fokának megfelelő százaléka jelentkezik • 190 159. A vasút nem felelős azért, hogy kolerafertőzött vidéken szolgálatot teljesítő alkalmazottját kolera ellen be nem olttatta, ha a védőoltás nem volt hatóságilag elrendelve 268 164. A vasúti mozdony szikrája által előidézett kárért harmadik személlyel szemben közvetlenül és elsősorban a vasúti üzemet fenntartó vállalat felelős. E felelősségből kifolyóan köteles a Védősáv tűzmentes tisztántartásáról gondoskodni 276 196. II. Vasúti baleseten alapuló kárigény elévülése a baleset bekövetkezésétől kezdődik akkor is, ha a károsodás a sérült serdületlensége miatt csak később áll be. — III. Bárha az egyezkedési tárgyalások alatt az elévülés szünetel, a sérült által a vasúthoz kártalanítás iránt beadott kérvénynek nem lehet az elévülés folyására hatályt tulajdonítani 319 233. A bíróság a hatéves sérült önhibáját megállapította, mert cselekménye veszélyes voltának felismerésére kellő belátással bírt 376 Vétlen felelősség, veszélyes üzem. 165. I. A gépkocsi mint veszélyes jármű használata folytán bekövetkezett balesetnél joghasonlóság alapján ugyanazt a jogelvet kell alkalmazni, mint a veszélyes üzemeknél; amelyeknél pedig az a jogvélelem, hogy a baleset a veszélyes üzem következménye. — II. Az illetékes büntetőbíróság által jogerősen megállapított vétkesség a polgári bíróság előtt érvényesített magánjogi igények elbírálásánál is irányadó és erre nézve mi befolyással sincsen az a körülmény, hogy a különben idegen honos alperes vétkességét külföldi, de egyébként az ő illetékes bírósága állapította meg 278 166. Bírói gyakorlatunk által követett jogszabály az, hogy aki bármely célra oly üzemmódot alkalmaz, amely természeténél fogva másokra nézve különös veszéllyel jár, vétkessége nélkül is felel az ilyen üzemmódból másokra háruló kárért. A7 pedig, hogy az ú. n. erősáramú villamosság előállítására és szolgáltatására berendezett vállalat, melynek egyik leszakadt vezeték-sodronya a sérülést okozta, a veszélyes üzem természetével bír, ugyancsak a bírói gyakorlatban elismert felfogásnak felel meg 279 206.1. Az 1885 : XXIII. t.-c. körében előfordulható eseteknél is alkalmazandók a kártérítési kötelezettségre nézve az általános magánjognak a szabályai, kivéve azokat az eseteket, amelyekben az id. törvény kifejezetten azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a kár okozója kártérítéssel tartozik és azokat az eseteket, amelyekben az id. t.-c. a kártérítési közelezettséget kifejezetten kizárja. — II. A gyógyforrás részére megállapított védőterületbe eső ingatlan tulajdonosa kártalanítást követelhet ugyan a védőterület megállapításából folyó károsodásáért ; azonban a gyógyforrás tulajdonosa nem felelős azért a kárért is, amely abból áll elő, hogy az ingatlan mindenkori tulajdonosa nem fordíthatja szabadon ingatlanát olyan célokra, amelyekre a védőterület megállapításának a kérése után felmerült terve szerint az ingatlant fordítani szándékozott. — III. A védőterületbe eső ingatlanok tulajdonosaira semmiféle követelési jog nem háramlik abból a körülményből, hogy a feltárt ásványvízforrás anyagát részben az ő ingatlanaik is szolgáltatják 329 Magánjogi Döntvénytár. X. 0