Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)
Tarlalommutaló. XXI Lap Nem teljesítés következményei, késedelem, lehetetlenülés. 14. T. Ha kétoldalú szerződéssel kötelezett szolgáltatás oly körülmény miatt válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelő;?, az a fél, aki a szolgáltatásra kötelezve volt, a viszonszolgáltatáshoz való jogát elveszti és köteles visszatéríteni, amit viszonszolgáltatás fejében már felvett. — II. A szolgáltatás lehetetlenné válik nemcsak akkor, ha az természeti okokból általában lehetetlen lesz, hanem akkor is, ha a lehetetlenné válás csak a szerződő félre nézve következik be 26 26—27. I. Ha a marasztaló ítélet nem állapít meg olyan időpontot, amelyben a végrehajtató a végrehajtást szenvedőtől a teljesítést követelni s az esetleg felajánlott teljesítést elfogadni köteles és amelynek elmulasztása esetén a végrehajtató késedelembe esik : a végrehajtató a teljesítésnek a kötelezett részéről való kellő felajánlása előtt késedelembe esés veszélye nélkül az elévülési időn belül bármikor követelheti végrehajtás útján is a marasztalt féltől a teljesítést az ítélet alapján. — II. Viszont a marasztalt fél az ítélettel negállapított teljesítés körül már akkor késedelmessé válik, ha az ítéletben kitűzött teljesítési határidő alatt a kötelezettséget nem teljesíti, mint késedelmes adós tehát meg tartozik téríteni a jogosítottnak a késedelmes teljesítésből eredő kárát. — III. Meghatározott nemű ingóságnak bizonyos mennyiségére irányuló végrehajtás esetében a kérdéses ingóság egyenértékének megállapításánál az az érték irányadó, amellyel ez az ingóság az átadás céljából foganatosított illetőleg megkísérelt végrehajtás alkalmával bírt 49 86. II. A Kúria az ítéletet hivatalból egészíti ki a felperes vevő elállási jogának elismerésével az esetre, ha az alperes eladó a szolgáltatással a teljesítési határidő letelte után is késedelmes, amennyiben a felperesnek ez az érdeke keresetének tartalmából megállapítható. . 131 123. Amennyiben a károsult a kárt elháríthatta volna, kártérítésnek nincs helye 190 155. II. A szerződésnek gazdaságilag lehetetlenné válása esetében, a szolgáltatásra kötelezett fél az azt továbbra is követelő másik szerződő féltől a kikötött ellenszolgáltatás mérvének felemelését követelheti 260 216. Elállhat a kétoldalú szerződéstől az egyik fél, ha a másiknak késlekedése következtében a szerződés reá nézve érdekét vesztette 347 231. Ha a haszonbérlő a szerződéses viszonyt a szerződés tárgyának nagy részében beállott elváltozása következtében, csakis nyilvánvaló s túlnyomóan aránytalan hátrányával folytathatja, a gazdaságilag lehetetlenné vált szerződés folytatására nem kötelezhető. . 370 Több adós (egyetemlegesség). 35. Lakás bérleténél a szerződéskötésnek az összes szerződő felek között való egységessége jogi akadálya annak, hogy az egységesen létrejött szerződés részben felbomoljék, részben pedig hatályban maradjon 62 84. A bűncselekményből eredő kártérítésben egyetemlegesen elmarasztaltak egymás között csakis vétkességük arányában kötelesek a kárt ,.,v viselni ; a tetteseknek egymás közötti viszonyában figyelembe kell venni azt is, hogy mily mértékben hatott közre az egyik és a
