Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Tartalommulató. xix Lap 234. Jogos követelésnek nem teljesítése miatt a bírói jogsegély igénybevételével való fenyegetés, habár e fenyegetés a bűnvádi feljelentés megtételére céloz, nem tekinthető jogellenes fenyegetésnek, ha az elérni célzott eredmény nem irányul jogtalan előnyre 377 Kötelem tárgya. 110. I. Nincs kizárva oly kötelezettség vállalása, melynek értelmében az adós mással kötött előszerződésből eredő jogának átruházására kötelezi magát. — II. Az adós harmadik személy jognyilatkozatát volt köteles a hitelező részére megszerezni; a bíróság az adóst az evégből szükséges jogi lépések megtételére határidő tűzésével s a kártérítő felelősség elvi megállapítása mellett kötelezte 173 Jó erkölcsökbe ütköző ügyletek. 40.1. Nem ütközik a jó erkölcsökbe az olyan kötbérkikötés, amelynek bár az a célja, hogy azt, kinek javára a kikötés szól, a feltételesen kötelezettnek meghatározott város területén kifejthető üzleti versenyétől megszabadítsa, de a kötelezettnek boldogulását méltánytalanul és jelentékenyen meg nem nehezíti 70 112. Aki ágyassági viszony létesítése iránt kötött megállapodás megerősítéséül adott váltót, azt bírói úton vissza nem követelheti 179 113. A jó erkölcsökbe ütközik közszállításnál a pályázat eredményére |g| a kormányhatóságnál gyakorlandó befolyás fejében közbenjárási díj kikötése 180 Színlelt, hitelezőket károsító ügyletek. 18. A vétel alapján történt tulajdonjogi bekebelezés az alapul szolgáló vételi szerződés színlegessége esetében érvénytelen. Az erre irányuló kereset alapján perfeljegyzésnek van helye ,... 31 53. Az ajándékozást palástoló adásvétel színlegességének megállapítása abból, hogy az állítólagos ellenérték a rövid idő múlva elhalt eladó hagyatékában fel nem található, sem hovafordítása nem igazoltatott 92 87. A bírói joggyakorlat az adósságelismerést, ha abban a jogtalan gazdagodás alkatelemei felismerhetők, vagyis ha az adósságelismerés törvényileg tiltott, erkölcstelen, vagy egyébként bíróilag nem érvényesíthető kötelezettség palástolását célozza, joghatályosnak nem ismeri el 134 114. A bírói gyakorlat által elfogadott jogszabály, hogy ha az adós színlelt ügylettel vagy a hitelező megkárosítása végett a szerző féllel összejátszva harmadik személynek vagyonjogot enged és ezáltal hitelezője követelését egyedüli fedezetétől megfosztja, a hitelező az átengedett vagyonjogra nézve a vele szemben való hatálytalanságnak megállapítását egymagában nem követelheti, hanem csak kapcsolatban azzal, hogy a jogszerző a vele szemben való hatálytalanság ítéleti megállapításánál fogva tűrni tartozzék, miszerint a hitelező magát követelésére nézve az átengedett vagyonjogból kielégíthesse, de ennek a keresetnek is előfeltétele, hogy a hitelező követelésének az adós elleni végrehajthatóságát kimutassa, vagy az adósnak a követelés megfizetésében való elmarasztalását egyidejűleg szorgalmazza és hogy bebizonyítsa, mikép követelése az adós vagyonában fedezetet nem talál 181 1Ő2.1. Az adós és harmadik személy között létesült, a^hitelező" megkárosítását célzó, ennek követelése elől a kielégítési alapot elvonó b*