Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)
130 Magánjogi Döntvénytár. hogy az azzal összekötött esetleges vagyoni előnyben az egyik és a másik mily mérvben részesedett. (Kúria 4915. dec. 22. Rp. VIII. 4946/1915. sz.) A kir. Kúria: Mindkét alsóbíróság ítéletét megváltoztatja, az alapperbeli ítéleteket a perköltségre vonatkozó rendelkezés kivételével hatályon kívül helyezi, íelperest keresetével elutasítja stb. Indokok: A perújításnak jogerősen hely adatván, annak nincs perjogi akadálya, hogy a tényállás, az egész és így az alapper peranyagának újbóli mérlegelésével állapíttassák meg. A csatolt büntető per adataiból pedig azt kell megállapítani, amint az a büntető perben ítélkező másodbíróság által az alperes javára enyhítő körülményként mérlegelve is lett, hogy alperes a bűntettből eredő haszonban nem részesedett, mert a zsákmányból neki jutó osztályrészt a felperes tartotta meg; másrészről a büntető per adataiból az is kétségtelen, hogy a bűntettnek értelmi szerzője a felperes volt és az is megállapítható, hogy a felperes volt az, aki a tettestársként elítélt alperest a cselekményben való' részesedésre rábírta. A bűncselekményből eredő kártérítésben egyetemlegesen elmarasztaltak egymás között, az egyetemleges adósok egymás közötti felelősségétől eltérően, csakis vétkességük arányában kötelesek a kárt viselni, mert a tetteseknek egymás közötti viszonyában figyelembe kell venni azt is, hogy mily mértékben hatott közre az egyik és a másik az eredmény előidézésénél és hogy az azzal összekötött esetleges vagyoni előnyben az egyik és a másik mily mérvben részesedett. Minthogy pedig a jelen esetben, amellett, hogy a íelperes volt az értelmi szerző, aki az alperest felbujtotta a cselekményben való részvételre, az alperessel szemben a felperes tekintendő túlnyomó részben vétkesnek és minthogy a bűntettből származó haszonban az alperes nem részesedett, mivel a felperes az alperes zsákmányrészét is megtartotta : a felperes, aki nyilván gazdagodna azzal, ha a kártérítési összeg visszatérítésére vele szemben ez az alperes köteleztetnék, az alperestől az általa a sértettnek kifizetett kárösszeg reá eső részének a megtérítését nem követelheti. Az alapperbeli ítéletek hatályon kívül helyezésével azért felperest az alapperben keresetével elutasítani és mint pervesztest az újított per költségeinek megfizetésére is kötelezni kellett. Az alapperbeli költség az ottani pervesztességnek lévén a következménye, az ez iránti alapperbeli ítéleti rendelkezés ez okból volt fenntartandó. == V. ö. ptk. tvjav. bizotts. szöveg 147ti. §.
