Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)
41G Magánjogi Döntvénytár. alatt telvett közjegyzői oki:atba foglalt vagyonátruházási szerződést a felperes és az elsőrendű alperes közötti vagyonjogi viszonyokat szabályozó részében felbontja s ennek következtében az alpereseket annak tűrésére kötelezi, hogy felperes a b—i 2471. sz. betétben 2. sorszám alatt foglalt ingatlanokra a fentebb jelölt okirat alapján, a felperes javára bekebelezett holtigtartó haszonélvezeti jogok egyidejű törültetése mellett, az ítélet alapján az illetékes telekkönyvi hatóságnál tulajdonjog bekebelezést kérhessen s végrehajtás terhével kötelezi az alpereseket arra is, hogy a fentebbe körülírt ingatlanokat, amennyiben azok a felperes haszonélvezeti joga alapján ennek birtokában nincsenek, 15 nap alatt a felperes birtokába átbocsássák. Indokok: Megállapítható, hogy elsőrendű alperes, aki a felperes házában lakolt s akinek az 1912. évi december hó elején a felperessel szemben tanúsított s D.-né tanú által bizonyított durva magaviselete miatt a felperes előzőleg Kulára ment ügyvédjéhez avégből, hogy elsőrendű alperest a keresethez C. alatt másolatban mellékelt egyezséghez képest a lakásból eltávolíttassa s a felperest, akit már Kulán távolléte alatt is keresett s aki Kuláról visszatérve szobájába bezárkózott, az ajtó betörésével és azzal fenyegette, hogy agyonüti a fejszével. Elsőrendű alperesnek fentebbi ténykedése pedig alkalmas lévén a durva hálátlanság megállapítására, vele szemben a felperesnek joga van arra, hogy amialt az említett okiratba foglalt ajándékozást felbonthassa. S miután a másodrendű alperes a felperes veje és az elsőrendű alperesnek sógora s ennélfogva nyilvánvalóan tudott az ezek közt fennforgó családi viszályokról és a vagyoni viszonyok szabályozásáról is s abból következtetve, hogy a közötte és az elsőrendű alperes között a kereseti ingatlanok egy részére kötött adásvevési szerződés közvetlenül a kereset beadását megelőző napon létesült, tudnia kellett arról is, hogy felperes az elsőrendű alperes ellen az általa ennek odaajándékozott ingatlanok visszavétele végett a per megindítása iránt lépéseket tett, amiből ismét következik, hogy ő ezekre az ingatlanokra elsőrendű alperessel a felperes jogainak kijátszása végett, tehát rosszhiszeműleg szerződött és igy az ő telekkönyvi jogszerzése nem akadályozza azt, hojry felperes a saját jogát annak ellenére is érvényesíthesse: ennélfogva mindkét alsóbíróság ítéletének részben való megváltoztatásával a keresetnek a rendelkező részben foglalt terjedelemben helyt adni kellett. = Jogcímvédelem, kiterjesztve a hálátlanság okából visszajáró szolgáltatásra. L Grosschmid (Zsögöd) Fejezetek kötelmi jogunk köréből. I. k. (2. kiad.)
