Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)
Magúnjogi Döntvénytár. 99 mely adós részére nyitott és milyen természetű hitelből származó követelések fedezetéül fog a jelzálogjog szolgálni. E tekintetben a telekkönyvi rendtartás 62. §-a értelmében a biztosítéki jelzálogjog telekkönyvi bejegyzésének s a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak tartalma az irányadó. A telekkönyvi nyilvánosság elvéből folyik, hogy a nyílvánkönyvi jogok tekintetében semmiféle olyan változtatás nem eszközölhető, mely a további nyílvánkönyvi jogot szerzett harmadik személyeknek sérelmére szolgálhat (telekkönyvi rendtartás 68. §. második bekezdése). A hitelbiztosítéki jelzálogjogra nézve, amint fentebb kiemeltetett, gyakran kívánnak a felek oly változtatást létesíteni, hogy a nyitott hitelt eredetileg élvező fél helyébe más lépjen, aki ezután saját tartozásai tekintetében vegye igénybe a most már az ő részére nyitott hitelt. Az ilyen változást célzó jogügylet, amelyet a kötelmi jog szabályai nem zárnak ki, a gyakorlatban leginkább a hitelbiztosítéki jelzálogjoggal terheit ingatlan tulajdonosának személyében történt változással együtt fordul elő, midőn az előbbi tulajdonos helyett a nyitott hitelt az uj tulajdonos kívánja igénybe venni. Jelenleg érvényes jogszabályaink szerint azonban ily változás telekkönyvi bejegyzését az időközben nyílvánkönyvi jogot szerzett harmadik személyek sérelmére megengedni már azért sem lehet, mert a telekkönyvi rendtartás 65. §-ának második bekezdése akként rendelkezik, hogy valamely adott váltó- vagy áruhitelből származható követelés legmagasabb összege erejéig kebelezhető be vagy jegyezhető elő a zálogjog, amiből nyilvánvaló, hogy annak a hitelezési viszonynak, amelyből a követelés származhatik, már a telekkönyvi bejegyzéskor fennállónak s az alapul szolgáló jogügylet és az abban résztvevő személyek tekintetében egyedileg meghatározottnak kell lennie. Telekkönyvi rendtartásunk szerint ehhez képest jelzálogjog csak a telekkönyvi bejegyzéskor már meghatározott jogalapból származott vagy jövőben származható (telekkönyvi rendtartás 6o. §.) követelések biztosítása céljából alapítható és fennálló telekkönyvi jogszabályaink nem ismerik a magát a telekkönyvi tulajdonost a saját ingatlanán megillető jelzálogjog intézményét. Mai telekkönyvi jogunk szerint tehát kizártnak kell tekinteni azt, hogy a valamely adott hitelezési viszony alapján, tehát egyedileg meghatározott viszonyból folyóan bekebelezett vagy előjegyzett hitelbiztosítéki jelzálogjog hatálya kiterjesztessék az eredeti adós helyébe lépett új adóssal a telekkönyvi bejegyzés után létrejött és a bejegyzés alapjául szolgált hitelezési viszonytól különböző új hitelezési viszonyból származható követelésekre, 7*
