Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Magánjogi Döntvénytár. 85 48. A jegyességnek jogos ok nélkül való felbontása az 1894-: XXXI. tc. 3. §-ában megállapított mértéken túlmenő kártérítésre akkor kötelez, ha a jogosulatlan felbontás vagyoni kárt tényleg okozott. Ellenben a jövőben bekövetkezhető eshetőség folytán a jelenben előállhaló erkölcsi kár vagyoni ellenértékének megítélésére hiányzik a tételes jogalap. (Kúria 1915. dec. 7. Rp. II. 3830/1915. sz.) A kir. Kúria: Az ítéletnek a per főtárgyáról rendelkező fellebbezett részét helybenhagyja. Indokok: A felperesi kereset azon alapszik, hogy alperes a felperessel kötött jegyességet jogos ok nélkül bontotta fel és ezzel a cselekedetével felperest az újabb férjhezmenés lehetőségétől megfosztotta, ennélfogva alperes a térjhezmenés lehetőségének általa jogos ok nélkül előidézett elmaradásáért pénzbeli egyenértéket tartozik kártérítésül megfizetni. Az alsóbíróságok ezt a keresetet helyesen utasították el, mert a jegyességnek jogos ok nélkül való felbontása az 1894: XXXI. t.-c. 3. §-ában megállapított mértéken túl menő kártérítésre akkor kötelez, ha a jogosulatlan felbontás az idézett 3. §-ban meghatározott mértéket meghaladó vagyoni kárt valóban előidézett. Ellenben valamely jövőben bekövetkezhető eshetőség nem idézhet elő a jelenben valóságos vagyoni kárt s így azt a jelenben követelni sem lehet. A jövőben bekövetkezhető eshetőség folytán a jelenben előállható erkölcsi kár vagyoni ellenértékének megítélésére pedig hiányzik a tételes törvényben gyökeredző jogalap s pedig annál is inkább, mert az 1894-.XXXL t.-c. 3. §-ából vont joghasonlatosság is csak az eme §-ban meghatározott mértéken túl menő és az ok nélkül való felbontással okozott vagyoni kár megtérítésére nyújt jogi lehetőséget. Mindezek íolytán a másodbíróság ítéletének a felperest keresetével elutasító s perköltségben marasztaló fellebbezett részét helybenhagyni kellett. * * - V. ö. Kúria 4208/1908. P. sz. : «Az 4894: XXXI. t.-c. 3. §-a, mely az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő jegyes kártérítési kötelezettségét a házasság céljából tett kiadások erejéig állapítja meg, nem zárja ki azt, hogy az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő jegyes a másik jegyesnek azért a kárért, amelyet ennek a házasság Ígéretével kapcsolatosan egyéb cselekményeivel vagy